Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: Toldy Ferenc mint orvosi író
5 hetünk meg, ha átlapozzuk könyvét. A szerző rendkívüli szorgalommal tanulmányozta át az érverés régi és akkori irodalmát. Munkájában sok irodalmi adatot citál, melyeket bővebben ismertet, sőt egymással szembe is állít. Kevéssel felavatása után (június hónapban) Németországba utazik. A téli félévet Berlinben tölti, ahol az orvosi egyetem több híres professzorának előadásait hallgatja. De nemcsak orvosi előadásokat hallgat, hanem a híres Hegelnek is tanítványa. Az orvosi egyetem több előkelő tanára megkedveli a művelt, fiatal magyar orvost és meghívják házukba. Toldy igy megfordul Hufeland, Osann és Rust tanárok házában. Hufeland akkoriban a berlini egyetemen, a belső betegségek orvoslásának volt a tanára. Az előkelő orvos és világhírű férfiú a német orvostudományi irodalom legünnepeltebb alakja volt. Egyik híres munkája, melyet magyarra is lefordítottak : a Malcrobiotika, három kiadást ért.1 Szavának, véleményének, mindig nagy súlya volt. Talán azért, mert függetlenül, nem csatlakozott semmiféle orvosi iskolához. Toldy barátja és munkatársa : Bugát igen jól jellemzi Hufelandot, midőn azt mondja róla, hogy »az eklektikusok kevés számához tartozik, kik minden iskolából, minden rendszerből azt, ami jó, elfogadják«. Jellemző rá, hogy »egy orvosi szisztémát sem vet meg általában, mely ezen nemes tudománynak tökéletesítésére ajánltatott, de egyet sem fogadott el vakon, mint az orvosok nagy része«. Toldy szorgalmasan járt Hufeland előadásaira és hazatérte után Hufeland több munkáját és értekezését magyarra fordította. 1830 február 10-én Toldy Londonba utazik. Londonba utaz- tában több várost látogat meg; mindenütt megtekinti az orvosi szempontból érdekes intézeteket, klinikákat, kórházakat, szegényházakat stb. Meglátogat neves orvosokat, Írókat. Tapasztalatairól, benyomásairól naplójába csinál följegyzéseket. Kéziratban maradt utinaplója fia, Toldy László, fővárosi levéltáros tulajdonában van. Különösen érdekesek a Göttingában, Bonnban és Londonban tett 1 Malcrobiotika, vagy az ember életét meghosszabbító mesterség. Szerzó Hufeland Kristóf Vilmány. Ötödik megbővíttetett törvényes kiadat. For- dítá és magyar nyelvre való jegyzetekkel megszaporítá Kováts Mihály. Harmadik magyar kiadat. Budán. Länderer Anna betűivel. 1825. — A magyar fordítás első kiadása 1797-ben jelent meg ; második kiadását a hazára szabta, sok helyeken megbővítette Kováts Mihály. Pest, 1799. 368 1. 1*
