Szakcikk gyűjtemény
Dr. Ortvay Tivadar: Természettudomány és őstörténelem vagyis az ember ősiségének és származásának kérdése a mai természettudományi vizsgálatok nyomán
208 észlelhető bevágások azonkép nem emberkéztől, hanem egyidejűleg élt állatok: a sergus serratus és carcharodon megalodon, vagy mustellinák és viverrinák éles fogaitól vették keletkezésöket. A czápafogakon mutatkozó lyukak pliocánkori furókagylóktól valók. Nem egy esetben kiderült, hogy a csontok nem is harmadkori, hanem negyedkori földrétegekből kerültek elő. Bebizonyult, hogy a toscanai dombok, melyekben az állítólag emberi kéz nyomát mutató bálnacsontok találtattak, a pliocánkorban viz alatt állottak s így ott ember nem lakhatott. És kiviláglott, hogy úgy az auril- laci tűzkövek, melyeket Barnes mastodon-, dinotherium- és hipparion-cson- tokkal harmadkori lerakodásokban talált, mint a thenayi kovadarabok, melyek Pontlevoynál a Loire et Cher kerületben édesvizi mészrétegben az acerotherium maradványaival együtt találtattak,1 ugyancsak nem az emberi müpattogtatás, hanem a természet játékának a termékei.1 2 A Ribeiro által a Tajo-völgynek Lissabon környéki miocán- és pliocan-rétegeiből elővont tűzkövek és kvarczitok sem részesültek kedvezőbb magyarázatban kivált a német tudósok részéről, mert ezeket is a természet productumainak tartják.3 A moulignai fekete agyagból kikerült tűzkövek annál kevésbbé vehetők harmadkorszaki eszközökül, mivel velők együtt nagy kvarczdarás agyagedények cserepei is találtattak .4 Mindazok tehát, kik harmadkori állatcsontok mütechnikai félreismeréséből, vagy a kovanucleusoknak tisztán a természet bontó, aprózó ereje : tűz, hőváltozat, futóhomok befolyása által előállított szilánkjaiból a harmadkorszaki emberre következtettek, jóhiszemüleg csalatkoztak. De csalatkoztak mindazok is, kik emberi koponyákból vagy egyéb emberi csontmaradványokból következtettek a harmadkorszaki emberre. A régibb időkben emlegetett Elster melletti kötritzi, erpfingi, nizzai, auvergnei, vendéei (St: Michel en Lherm), lüttichi fossilis emberleletekről már Buckland és Burmeister idejében constatálták, hogy azok a terti ár-kornál fiatalabb kor1 L. Bourgeois abbé művét: La question ele Vhomme tertiaire közzétéve a Revue des questions scientifiques-ben. Louvain, 1877. E köveket illetőleg Petbő György azt írja Topinard könyvének magyar fordításában a jegyzetek egyikében : A harmadkori ember kérdését egyelőre még nem lehet eldönteni, létezését nem lehet elfogadni, mindaddig, a míg szigorú palaeontologiai tények nem fogják igazolni. Azok után, a miket a thenayi kovákból eddig természetben és rajzokban magam is láttam, alig (ártom lehetségesnek oly biztos következtetések kivonását. Egy-két alak, de húsz között csakis egy-kettő akad olyan, a melyet talán, ha t. i. egyéb bizonyíték is szállana mellette, az ember keze művének lehetne mondani. (I. m. 718. 1.) Nadaillac szerint e kövek «valamely értelmes lény befolyásának nyomát sem mutatják.» (Die ersten Menschen 511. 1.) 2 Nadaillac: Die ersten Menschen und die prähistorischen Zeiten. Stuttgart, 1884. 488-523. 11. a Nadaillac ezekről írja: Ich muss gestehen, eine sorgsame Prüfung dieser Feuersteine hat bei mir nicht die gleiche Ueberzeugung (wie bei Eibeiro, Mortillet u. Car- tailhac) hervorgerufen ; beim besten Willen war es mir nicht möglich eine Schlagfläche oder eine Spur von Bearbeitung zu erkennen. Was die ganze Sache ferner noch fraglicher erscheinen lässt, sind die grossen Umwälzungen, die, wie Eibeiro selbst anerkennen muss, zu wiederholten Malen den Boden Portugals getroffen haben, und die ernste Bedenken gegen die Annahme einer ungestörten Schichtenlagerung erwecken. {Die ersten Menschen 506. 1.) 4 Mindezeket illetőleg 1. Büchner L.: Thatsachen u. Theorien. Berlin, 1887. 44—46. 11., Ortvay T.: Őskor. Pozsony, 1896. 10. 1. Gutberiet: Der Mensch. Sein Ursprung u. seine Entwicklung. Paderborn. 1903.
