Szakcikk gyűjtemény
A zilahi, államilag segélyezett Evang. Reform. Collegium értesítője az 1899-1900-dik isk. évről. Szerk. Kincs Gyula
— IX — kiadása felől, olyan módon, hogy az idegen származású erdélyi birtokos Natorp 1500 frt adományából viselték a kiadás költségeit s a fenmaradó 532 frtot a szerző jutalmazására fordították. A munka kinyomatott 500 példánya a rendek tulajdonába ment s az ezekből befolyt jövedelem képezte a magvát a kolozsvári színház alapítási költségeinek. Gyarmathi e munkájával csakugyan reá szolgált arra a hírnévre, a melynek mint tudós már ekkor csaknem országszerte örvendhetett. Az akkori viszonyokat figyelembe véve már az is érdeme, hogy a tudományos célzatú magyar grammaticát magyarul és nem latin nyelven írta. Ha mai szemmel nézve rendszerében, némi zavarosságot, fejtegetéseiben néhol felesleges aprólékoskodást, osztályozásaiban tévedéseket találunk is, nem szabad elfelednünk, hogy minden előző vezérmunka nélkül állva, teljesen önmagára, elmélkedések útján elvont eredményekre volt úlalva. Ha ezekkel szemben felhozott példáinak sokaságát s az azokban mutatkozó biztos nyelvérzéket vizsgáljuk, be kell látnunk, hogy mai tudósaink is sok haszonnal forgathatják ezt az elavúlt könyvet. Egyik legfőbb érdeme a nyelvtani műszók magyarra fordítása, a melyek közül egyik-másik, bár nem ment a közhasználatba, ma is elfogadható volna (mással értő, magánértő stb.) A hunyadmegyei orvosi állást Gyarmathi ismét a gróf Bethlen Gergely udvarával cserélte fel, kinek örökségéből holtig tartó esztendei fizetés biztosíttatott számára. 1795-ben ismét külföldi útra indúlt, mint a gróf Bethlen Pál királyi táblai elnök unokájának, gróf Bethlen Eleknek mentora és útitársa. Az ifjú gróffal kél évet töltött a göttingai egyetemen s az ottani gazdag könyvtár és a tudósokkal kötött ismeretség és barátság igen kedvező hatással voltak a folyton tanulni vágyó férfiú továbbképzésére. E két év alatt (1797. és 98.) útazásokat tettek Németország nevezetesebb városaiba, majd Svéd- és Dánországba. Közben a legkiválóbb tudósoktól tanulta a muszka, svéd, dán és angol nyelveket. A Büttner- rel való barátsága, s az együtt folytatott tudományos irányú társalgások adták Gyarmatidnak az impulsust a magyar és finn nyelv között levő s már előbb szóba hozott rokonság beható tanulmányozására. Ezen tanulmányainak eredményét híres latin nyelvű munkájában fejtette ki »Affinitas Lingvae Hungaricae cum lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata« cím alatt. A munka Göttingiában való tartózkodása alatt készült s ugyanott jelent meg 1799-ben. Ezen munkájával szerzetl érdemeit a göttingai tudós társaság azzal igyekezett elismerni, hogy tagjai közé választotta s e társaság üléseiben Gyarmathi, míg ott tartózkodott, állandóan részt vett. A munkát I. Pál orosz cárnak ajánlotta, mint akinek jogara alatt élnek amaz északi népek, a kikkel való rokonságunkat nyelvtudományi alapon igyekszik bizonyítani. A finn rokonságnak nem ő az első hangoztatója, de ő az első, a ki a közös származás bizonyítékát nem a rokonhangzású szavakban, hanem a nyelvtani alakoknak, a nyelv idomításának hasonlóságában keresi. Ezzel az
