Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: Toldy Ferenc mint orvosi író
13 kevésbbé ismeretesekről (t. i. fürdőhelyekről) közölnék az orvosközséggel tapasztalásaikat«. A tengeri fürdőkről szóló rész ismertetése után »a kies fekvésű tengermelléki városunkra, Fiúméra« irányítja az orvosok figyelmét. Majd a Balaton tárgyalására tér át és fölszólítja az orvosokat, foglalkozzanak annak tanulmányozásával; ezáltal elérhetjük, hogy »látnánk mi is hazánkban egy pár Doberant, Dieppet, Génuát és Margatet virágzani«. A vegyes tudósítások közt találunk egy igen érdekes közlést, melynek címe : »Az esztendő részeinek befolyása az emberre«.1 Inkább fordítás, mely a híres Quetelet egy cikke nyomán készült. Ugyanezen kötetben közölte Cuvier nekrológját,1 2 amelyben Toldy a nagy természettudós érdemeit méltatja. Toldy örömmel emlékezik vissza azokra a természettudományok körébe tartozó előadásokra, amelyeket Cuvier 1830-ban a Sorbonneban férfiak és nőkből álló hallgatóság előtt tartott, s amelyeken ő is résztvett. Az 1833. év nyarán felszólítást kapott Rust dr.-tól, a berlini egyetem egyik hirneves professzorától, hogy Hufeland professzor ötvenéves doktori jubileumához, amelyet 1833 július 24-én nagy ünnepélyesség közt tartottak, hozzájáruljon. Toldy közli ezen föl- szólítást és fölkéri a magyar orvosokat, hogy vegyenek részt a nagy orvos ünneplésében, mert »hazánknak e részben is becsületét munkáljuk, ha jeleit adjuk annak, miképen a külföld nagy embereit tiszteljük, munkáit olvassuk, használjuk ; s ezt nyilván és szívesen kifejez- jük«. íme a hálás tanítvány Hufeland ünneplésébe beviszi a hazafias szempontot is : hadd lássa a külföld, hogy a magyar orvosok ismerik a nagy tudóst és meg tudják becsülni kiváló munkásságát! Nemcsak német nyelven megjelent irodalmi művével, hanem ily úton is akarta »az idegenek előtt becsületünket emelni«. Mennyire fájhatott Toldynak, midőn azt kellett jelentenie, hogy csakis helybeli orvosok jelentkeztek, ellenben vidékről egy sem.3 Alapos, komoly tanulmány számba megy »A füzedék gyógyszeres és orvosi tekintetben« című értekezése.4 Egy francia gyógyszerész a füzedéket (salicina) a fűzfa héjából állította elő és jelentést tett 1 Orvosi Tár, 1833. IX. köt. 150—158. 1. 2 Orvosi Tár, 1833. IX. köt. 159—161. 1. 3 Orvosi Tár, 1833. XII. köt. 230. 1. 4 Orvosi Tár, 1833. XII. köt. 131—169. 1. — A füzedék szó az akkori időből való. Több gyógyszer magyar elnevezését -dék képzővel alkották. így pl. kinadék (chinin), szunnyasztdék (morphin) stb.
