Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
37 XVII. században (1601) alapittatott Moszkvában. Nevezetesebb orvosok voltak: az olasz eredetű Arnolph, a hollandi származású Eliseus Bonelius, ki 1579-ben Moszkvában kivégeztetett, a milánói születésű Paulus Citadin, az Angolországból jött Richard Ebnes és Robertus Jacobus, mely utóbbi kisérelé- ben(1581) több katonai sebész és gyógyszerész érkezett Oroszországba, Nikolai Lujeff, Marcus Rydley, catnbridge-i egyetemet végzett orvos, ki 1196-ban hagyta el hazáját, az angol Standish, ki 1557-ben jött Moszkvába és a német eredetű Theophil: — Ezen század legbefolyásosabb orvosai voltak a német orvosok, kik közt legnevezetesebbek: Henricus Cornelius Agrippa, ki mystikus irányáról ismeretes (I486—1535) Otto Brunsfeldius, Johannes Caesarius (f 1551), Janus Cor- narius (Hanbut, Hagenbut, egyike volt a legtermékenyebb fordítóknak, 1500—1558), Leonhardus Fachs (1501— 1565) az arabok heves ellensége s Galen bámulója, Samuel Eisenmenger (Sideroerates, 1534—1585), Thomas Erastus (1523 —1583), Johannes Crato von Kraftheim (1519— 1585), Johannes Guinterius (Winther von Andernach, 1487—1574), a tudós Conradus Gesnerus (1516—-1665), Johannes Hartmann (f 1631), Theophrastus Paracelsus, Reymundus Mindererus (II. Mátyás, magyar király, udvari orvosa f 1621), Casparus Peucer (1525—1602), Guilielmus Adolphus Scribonius, Dániel Sennertus (1572—1637), Johannes Wgerus és Theodoras Zwingerus (1533—1588). Megemlékeztem itt különféle nemzet orvosairól, de nem említettem azon nemzetéit, a mely nemzet a reformátio idejében még külön népét képviselt, és mint ilyen egyedül és erőtlenül állott, ma azonban nem szerepel többé a nemzetek sorában. De azért a tudománynak s különösen az orvostudománynak számos bajnokot szerzett, a mit. annál is inkább kell becsülnünk, mert tudvalevő dolog, hogy a zsidók előtt akkor zárva voltak a tudomány kapui, mígnem II. József császár ezeket 1785-ban (s ugyanezen idő tájban a külföld egy része) számukra megnyitotta. »S különös* mondja Rózsay József*), »hogy épen elnyomott, üldözött nemzet a szenvedők vigasztalóiul s a betegek jóltevőiül any- nvi és oly jeles orvost adott.* A történelemből tudjuk, hogy a társadalom minden rétege kereste ezen orvosokat. Számos római pápa (III. Gyula. X. Leo, III. Pál és mások), török *) Dr. Rózsai/ József. A gyógyászat a hébereknél és a zsidó orvosok a középkorban. Pest. 1862. — 11. lap.
