Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
30 rázta meg az egyes szervek működését. Ezen működés kimutatásának szükségét kezdték belátni a tudósok s különösen Verulami Bacon volt az, a ki ezeket kísérletek végrehajtására öztönözte. A némely egyetemen emelt élettani tanszékek mutatják, hogy az orvosok ezen fiatal tudományt nagy kedvvel űzték. Kitűntek ezen tudományágban: Johannes Baptista Montanus (1531 —1604), Jacobus Segarra, Petrus de Perennato és mások. Azon nagy fordulat melyet a górcső feltalálása az élettanban előkészített, a XVI. században azért nem következett be, mert azt csak 1590-ben találták fel !). Azon szöveteket és anyagokat, a melyek a betegségek okozói voltak, csak későbben bírták tanulmányozni a tudósok, ezáltal a kórboneztan alapját vetvén meg. Tünettan. (Semiotika). A tüneltan ezen uj időszakban a hippokratikusok példája szerint karoltatott fel, s különösen Petrus Forestus-é az érdem, hogy a babonás uromanti- ánalc hatalmasabb ellenségei támadtak, mint valaha. Fores- tus önálló kutatásokat végzett és nagymérvű tapasztalatai voltak. Ennélfogva haladt a tünettan, úgyhogy az első se- miotikai kézikönyvek szintén ezen időszak termékei, így : Fgen Tamás semiotikája, mely azonban még a XIV. század elmés scholastikájának jellegét viseli magán. Búvárok, kik a tünettannal foglalkoztak a következők : Aemilius Campolon- gus (1550—1604), Euricius Corr/o/Cordus, f 1538), Johannes Lommius, Johannes Langius (1485—1565) és az olasz Sanctorius (Santorio Santoro). Az érverést (sphygmographia) tanulmányozták Josephus Struthius (1510—1568), ki Izabella, magyar királynének, később pedig III. Zsigmond lengyel királynak orvosa volt, Franciscus Emericus bécsi tanár, Hieronymus Capivaccius és Leo Bogani. A húgyvizsgálattal foglalkoztak Clementius Clementinas, Christopherus .Clauser, Cordo, Eustachius Budius (f 1612), Ludovicus Mercatus, Scribonius és Leonardus Thurneisser (1530—1596), utóbbi azonkívül naptárkészitéssel, könyvnyomdászattal, könyvkereskedéssel s más egyéb dolgokkal foglalkozott. — Főkép az érverés és húgyvizsgálat a semiotika azon részei, melyeket a XVI. század folyamában tanulmányoztak, s mely 9 9 Az összetett górcsövet 1590-ben, Harting bizonyitgatásai szerint, Zacbarias Janssen, hollandiai üvegköszörülő, találta fel, még pedig gyermekei játéka közben, midó'n ezek egy fémes ó’be véletlenül köszörült lencséket csúsztattak be.
