Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
28 egyházi rendek között a benczések rendje volt az, a mely egész Európában nagy tudományosságáról ismeretes volt, s ez volt azon rend, mely Magyarországban legelőször terjesztő a miveltséget, foglalkozott a tudományokkal, nagyobb gondot forditván az orvosi tudományokra is. Majd más szerzetek települtek le hazánkban, melyek között nevezetesen a hospitalariusok, czisztereziták és premontreiek foglalkoztak az orvosi tudományokkal és gyakorlattal, egyrészt gyógyfüveket, másrészt sebészi műtéteket alkalmazván. Ez utóbbi foglalkozástól azonban eltiltanak, mit aztán egyedül a tudatlan borbélyokra és fürdősekre biztak, kiknek nem volt tudományos képzettségük. Ez időtől fogva (1279) hanyatlásnak indult nálunk a sebészet, mint egész Európában is. A borbélyok száma, daczára annak, hogy foglalkozásuk, a melyhez mégis folyamodtak az emberek, megvetett vala, folyton szaporodott. Ezen borbélyaink a külföldiek módjára a nagyobb városokban czéheket is alakitottak (Buda, Pozsony, Debreczen, Kassa, Nagy-Szombat, Győr, Székesfehérvár, Pécs sat.) melyeknek szabályai szerint, az ezen pályára lépőktől, megkövetelték, hogy »tisztességes, jóhirű és nevű, törvényes házasságban élt szülőktől számlázottak legyenek.* Az idővel előrehaladó korszellem nem tűrte maga mellett ezen rendet mert a sebészet elöbbrehaladtával sü- lyedt a borbélyrend tekintélye, a mennyiben az orvosok voltak azok, a kik a sebészettel jobban s tudományosabban kezdtek foglalkozni. Szemészet. A szemészet a physika optikai részének a XVI. században történt haladása következtében nagy lendületet nyert, még pedig azon törvények alkotása által, melyek szerzője a hires Keppler, s a melyek a gömbfelületek kettős törésére vonatkoznak és később Scheiner és Descartes (1637) által bővíttettek. Lassabban haladt az ophthalmologiánál az empirikus hályogszúrókkal harczban álló ophthalmochirurgia, melynek képviselői Francziaországban Páré, Olaszországban Hieronymus Fabricius ab Aquapendente és Németországban a hires Georgius Bartisch (szül. 1535). Az utóbbi rák kiirtása végett végzett egy exstirpatio bulbit és a szemüvegekkel való visszaélésre figyelmeztetett. Különös ezen kor festőinek azon szokása, hogy ünnepelt férfiúkat és szenteket nagyobbára szemüveggel ábrázoltak. Ez utóbbi eljárásukban anachronismust követtek el,
