Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: A reformátio és korának befolyása az orvostan fejlődésére
13 lataik mindinkább ellenkezésbe hozták Galenussal, Avicenná- val (Ebn-Sina, szül. 973-ban Kr. u.) és a többi régi szerzővel, kik mind ez ideig irányadók voltak a boncztan, mint általában az orvostudomány terén. Ekkor látták be általában a tudósok, hogy a boncztan csak tapasztalati tudomány lehet, nem pedig egy oly orvos által, ki a maga állításai helyes voltáról meg nem győződhetett, megállapított dogma. Ezen tudósok azonban nemcsak a régi rendszert döntötték halomra, és fektették a boncztant uj alapra, hanem azt gazdagiták saját tapasztalataikkal és saját felfedezéseikkel is. A boncztan emez óriási haladása nem volt múló hatású az orvostan többi ágaira sem, s mint az a test, mely nehezen veszi fel a delejességet és nehezen veszíti el, olyan volt e haladás hatása az orvostanra magára. És az említett hasonlat alapján nyilvánult is a boncztan hatása; mert lassú, de annál biztosabb volt ezen tudomány haladásának hatása, és azért csak a következő században vált ezen hatás állandóvá. Az említett hatás első sorban a sebészet terén nyilvánulhatott volna, de a sebészet nagyon kezdetleges és mvstikus alapra volt fektetve, miután pedig ily alapon a boncztan hozzájárultával a sebészet nem haladhatott, oly körülménynek kellett beállani, mely a sebészet gyorsabb fejlődését előmozditsa. És ez csakugyan váratlanul be is következett, — mint rendesen véletlenül jutunk a nagy igazságokra. A dolog a következőkép történt. . A lő-sebek akkoriban mérges sebeknek tartatván, egy ütközet után, melyben I. Ferencz, franczia király, katonái (1536), Piemontban a Susa mellett levő Villane nevű hegycsúcsot ostromolták, Ambrosius Páré (Paraeus), a hírneves franczia sebész, mint általában akkor szokásban volt a mérges sebekkel bánni, forró bodzaolajat alkalmazott a franczia sebesültek sebeire. Az olaj elfogyván, a csatatéren még nehány sebesült maradt, kit csak közönséges rózsaolajos és terpentines kötéssel láthatott el. Ezen pár egyénen rövid idő múlva azt észlelték, hogy sebeik sokkal jobban gyógyulnak be, mint a kiknek sebeit forró olajjal kezelték. E körülmény mindjárt okot és alkalmat szolgáltatott a tudósoknak gondolkozásra, de hevesebb polémia nem fejlődhetett ki ebből, mert világosan szóltak a tények. S ennél fogva nem maradt egyéb hátra, mint a régi rendszertől búcsút venni és az egyszerű ujjal megbarátkozni. Azon conserva-
