Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)

A méh betegségei

72 Schroeder. A női ivarszervek betegségei. esve, hogy a hüvelyboltozatnak rendes helyen, a húgycső mögött és a fék előtt semmi nyoma nem volt és hogy a hüvely még a mélyen álló méhszáj előtt oly nagy duzza­natokban előrecsüngött (1. 35. ábr.), hogy a méhszáj láthatóvá tétele csak nehezen volt lehetséges. A hüvely magatartása mutatja, hogy nem a lefelé növekedő méhnyak által másodlagosan mozdíttatott ki helyéből, hanem hogy ő volt az, mely a méhnyakat lefelé vonta. Kórboneztaii. Ezen formánál a méhnek jelen­tékeny hosszabbodása, mely meg­közelítőleg többnyire 15 cmt tesz ki, éppen nem a hüvelyi részlet, csak csekély részben a méhtest, egészben kiválólag a méhnyaknak azon része által fóltételeztetik,mely a hüvely boltozat ragpontja fölött fekszik. Rendszerint ez, mint fö- lebb láttuk, a hüvelytakhártya elsőd előesése által hozatik létre. De természetesen más esetekben is, ha a méhnyaknak legfelső része lefelé nő, a hüvelyboltozatnak lefelé kell térni és a hüvelynek, minél jelentékenyebb a túltengés, annál inkább ki kell fordulni, míg végre tökéletesen kitüremlik. A külső méhszáj tehát mélyen és pedig rendesen a szemérem- hasadékból kiáll és a kitüremlett hüvely által fedetik (külső megte­kintésnél az előeséstől éppen nem lehet megkülönböztetni, mint a 35. ábra mutatja), mig a fenék szorosan a rendes magasságban vagy csak igen kevéssé sülyedve, egyes esetekben pedig szokottnál maga­sabban is áll. Legnagyobb fontosságú a szomszéd szervek magatartása. A hüvelyfölötti túltengés ugyanis nagyon fontos különbséget mutat a hüvelyes rész túltengésétől azáltal, hogy mig utolsónál a hüvelyi rész­let (a a 29. ábrában) egyszerűen a hüvelybe benő, elsőnek (c a 29. ábrá­34. ábr. A méhnyak hüvelyfölötti részének túltengése. a A méh teste, b A méhnyak túltengése. c Hólyag. d A hólyag gnrdélyai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom