Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
42 Schroeder. A női ivarszervek betegségei. Ha a külső méhszáj van elzáródva (1. 22. ábra.), mindjárt eleitől fogva az egész méh kitágul. Ez igen nagy lehet; falai rendesen túltengettek, néha azonban (Scanzoni és Veit szerint nagyon gyors támadásnál) papirvékonyak. E mellett a méhnyak tökéletesen elsimul, úgy hogy test és nyak egyetlen nagy üreget képez. Ha a belső méhszáj van elzáródva (1. 23. ábr.), a méhnyak érintetlen marad és csak a test ürege tágul ki golyószerüleg. Rendkívül nagy fontosságú a kürtök magatartása. Minél magasabban fekszik a zár, annál könnyebben képződnek vértömlők a kürtökben; azonban ezek, bár távolról sem oly gyakran, a hüvelyzárnál is előjönnek. Ezen vértömlők nem a vérnek visszanyomása által képződnek a méhből a kürtökbe, legalább rendszerint semmi esetre sem (vájjon kivételesen előfordul-e , még 01shausen v) esete után is nagyon kétséges), 2 .......... ™ .......hanem a kürttakhártya saját M éhvér a külső méhszáj záródásánál, oe Elzáródott külső J * méhszáj, c A méhnyaknak kitágult ürege, u A test kitágult vérzései folytán. Ezt aZOn Hiajd- iirege, oi Belső méhszáj helye. J _ nem szabályszerű lelet bizonyítja, hogy a vértömlők a kürtöknek inkább hasi nyilásai felé feküsznek, mig a méh felé eső csatorna nagyon szűk, sőt tökéletesen el van záródva* 2). Úgy látszik, mintha a havadzási vér kilépésének nehezítésénél a méhnyákhártyából némileg helyettesítő havadzás állana be a kürtök nyákhártyájából. A kürt e mellett éppen úgy viseli magát, mint 22. ábr. *) Arch. f. Gyn. I. 53. 1. 2) Csak Billroth és Steiner eseteit idézzük (i. h.), melyekben a csatorna nagyon szűk és Gosselin (Gaz. des hop, 1867. 57. sz. 225. 1.), Lehmann (Nederl. Tijdschr. voor Geneesk. 1868. I. 449.1.), Santesson (Schmidt’s Jahrb. 1858. 98. k. 324. 1.) és Routh (Lond. Obs. Tr. XII. köt. 39. 1.) eseteit, melyekben az el volt zárva.
