Schrauf Károly dr.: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig (Budapest, 1902)
I. Bevezetés
XL1II 29 és 24 krajczár és 1500. I-ben 20 krajczár. Ezen scholari- sok közül azonban egyiknek sem ismeretes a társadalmi állása. A többiek illetéke 2 és 4 garas közt forog. 1506-tól kezdve a 60 dénár fizetése szabálylyá válik és 24 inscriptio közül 18-nál fordul elő. A magasabb összegek közül említésre méltók egy 24 krajczáros, melyet 1509. I-ben »nobilis Benedictus de Domsedh« és egy 2 magyar forintos, melyet Peck Lipót saját és fia nevében fizetett 1614-ben. A II. csoport »praelati maiores et barones scolares«-ei 4, 6, 8, gar. 1 solidust vagy 1 rajnai forintost fizetnek; a három generosi Haubitz (Haugwitz) 1516. I-ben 80—80 dénárt, a generosi domini Sigismundus et Cristo- phorus Yencelik együtt 1/2 lib. den. fizettek. Erdődy Gábor és György grófoknak a díj magassága nincsen feljegyezve. A prokurátor szerint (370. old.) ezeknél a szent László ünnepén való »expensae pro musicis et collacione«, valamint az Erdődy Györgynek ugyancsak ez alkalomból tartott prédikáczióját számították be tagsági díj fejében. A principes közül, kiket a II. csoportba kellett bejegyezni, csak kettőről van említés téve, ezek 1473-ban az ifjabb Primislaus, Szilézia és Troppau her- czege, ki csak a szokásos nemesi tagsági díjat 60 dénárt — és 1502-ben Frigyes, Szilézia és Glogau berczege, ki 1503-ban a nyári félév rectora volt s ki egy magyar forintot fizetett. A III. csoport scbolarisai, a prelati minores, sem igen fizetnek magasabb díjakat a közönséges scholarisoknál, mert az 1478. I-ben előforduló 16 sol. úgy látszik csak térésén van annyinak feljegyezve. Tehát még sem tartották őket egyenlőknek a nemesekkel; így fizeti 1507-ben a 15 ide tartozó scholaris közül csak egyetlen egy a 60 denarnyi (15 kr.) nemesi tagdíjat t. i. Dominus Nicolaus Herthwigk ex Goldt- berg Silesie, ordinis Iherosolimitanorum. Azon scholarisak legnagyobb részét azonban, kik a XIII. csoportba vannak magasabb tagdíjjal beírva, mindenesetre a nemesek közé kell számítanunk. Sőt néhányszor határozottan nemeseknek (nobiles) vannak nevezve, mint pl. 1539. I-ben a 2 solidos díjtételnél. Említésre méltók még a felülfizetések 1513. I-ben, a mikor is három ízben 5—5, egyszer pedig 4 denar van lefizetett tagdíjul felsorolva. A viceprokurátor munkálkodását egyenértékűnek tartják
