Schrauf Károly dr.: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig (Budapest, 1902)

I. Bevezetés

XYI

presentandos, non in alium usum convertendos nisi exequia- rum suppositis nacionis peragendarum et ceremonialium festivitatis celebrandi.

4. Item quartus articulus, ut fiet (!) rotulus sive matricula, ita quod illi omnia supposita nacionis inscribantur sic, cum aliquod suppositum novum nacionis intitulatur a rectore universitatis, quod idem protunc eciam intituletur a procuratore nacionis et quod det taxam superius descriptam.

5. Item quintus articulus, quod quilibet procurator pro tempore constitutus expirante tempore procuracie sue faciat racionem novo procuratori infra quindenam presentibus quibusdam suppositis nacionis, presentando eidem rotulam sive matriculam nacionis cum perceptis.1

Ezen öt pont in plena universitatis congregacione úgy lett jóváhagyva et megerősítve, amint benyújtották; legalább is valamely bizottság véleményéről sehol sincsen szó. Ez időtől kezdve képezik a magyar nemzet alaptörvényeit s mint §§. 1—5. »Statuta originaliter« ott állanak az anyakönyv kezdetén stilistikailag kissé átdolgozva (3—12. old.). Ezen törzs- szabályokhoz csatlakozik aztán később még több nemzetbeli határozat ez 1415—1430-iki évekből időszerinti egymásutánban, úgy amint a mindennapi élet szükségei szerint hozattak. (6-23. §§.)1 2

Idővel azonban érezhetővé kezdett lenni, hogy ezen eredeti alapszabályok a rendeleteknek csak alaktalan halmazát képezik, mely sem a nemzet szükségeinek, sem tekintélyének meg nem felelt. De nem is voltak valami könnyen áttekinthetők, mivel ugyanazon ügy több különálló czikkben volt tárgyalva, aztán azon nyilvános kihirdetésre sem igen voltak

1 Acta Rector Fol. 64b. Az artisták actáiban (I. föl. 171.a) ezeket olvassuk röviden összevonva: »Item in eadem congregacione (aug. 20.) supplicavit procurator nacionis Ungarorum, quatenus náció posset habere matriculam, in qua inscriberet supposita sua secundum modum et formam nacionis Austrie, et fuit eius supplicacio exaudita«.

2 A Mag. Johannes Messingslor által III. Albert herczegnek 1384-ből kelt szabadalmi leveléből készült kivonat, melyben a magyar natióhoz tartozó népek vannak felsorolva, természetesen nem tartozik a tulaj dónképeni alapszabályokhoz.