Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
66 környezetétől gyermekkorától kezdve azt hallja, hogy az előtte igen hasonló szintieknek látszó tárgyak közül egyeseket vöröseknek, másokat zöldeknek mondanak, hibás elnevezések elkerülése végett kénytelen igen nagy figyelmet fordítani azokra a világosságbeli különbségekre, amelyek a vörös és zöld szín között az ő szemében is megvannak: kénytelen megtanulni, hogy mely zöld színeket neveznek a többi emberek vörösnek és melyeket zöldnek. Ezért a színtévesztő fogyatékosságáról a legtöbb esetben nem bír tudomással és az többnyire csak valamilyen véletlen alkalommal, esetleg szemorvosi vizsgálat alkalmával derül ki. A vörös-zöld színeket tévesztők két csoportja egymástól különösen azáltal különbözik, hogy a protanopiás a színkép vörös végére eső sötétvörös sugarakat egyáltalában nem veszi észre, miért is ő a színképet ezen a végén rövidebbnek látja, mint a deuteranopiás vagy a rendes színlátású ember. A színtévesztés az illetőre csak akkor hátrányos, ha foglalkozása tökéletes színlátást kíván. Mivel a vasúti és hajózási forgalmi szolgálatban a jelzőlámpák egy része épen vörös és zöld, az ilyen szolgálatokra jelentkezőktől megkívánják, hogy színlátásuk tökéletes legyen. A színtévesztőt nem lehet úgy leleplezni, hogy tőle a különféle színű tárgyak színének megnevezését kérdjük. Azt ő a fent elmondott okokból a legtöbb esetben gyakorlat útján jól megtanulta. A színtévesztés felismerésére szolgáló eljárásokkal többnyire arra törekszünk, hogy megtaláljunk két vagy több olyan színt, amelyeket a rendes színlátású ember egymástól élesen megkülönböztet, de amelyeket a színtévesztő egymáshoz igen hasonlóknak, esetleg egyformáknak talál ( pseudoisochromatikus színele). A legegyszerűbb ilyen eljárás a Holmgren- féle pamutpróbákkal való vizsgálás. Különböző színű ú. n. berlini pamuttekercsek közül egy kék vagy sárga színárnyalattól mentes halványzöld színűt, majd később egy rózsaszínűt adunk a vizsgált ember kezébe azzal a felszólítással, hogy a többi közül válassza ki azokat, amelyeket ezekhez hasonló színűeknek tart. A vörös-zöld színtévesztő a zöld pamut mellé szürke, szürkésvörös, esetleg rózsaszínű pamutokat is kiválogat, a rózsaszínű pamut mellé kékesszürke, kékeszöld, esetleg kék, sőt ibolyaszínű pamutokat is kiválogat azért, mert ő a vörös és kék szín keverékéből álló rózsaszínből csak a kék színt veszi észre. Egyes pamutpróbákban (Daae, Roberts stb.) azok a színek, amelyeket a különböző színtévesztők a tapasztalás szerint össze szoktak téveszteni, már készen egymás mellé vannak állítva és a vizsgált embertől csak azt kérdezzük, mely pamutsorozat van hasonló és melyik különböző színekből összetéve. Negativ pseudoisochromatikus 'próbák pl. Stilling könyvei, amelyek lapjain négyzetalakú területekre sűrűn egymás mellé különféle nagy
