Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
53 átmérő irányában áthaladó fénysugarak pedig a szaruhártyától távolabb eső helyen egyesíttetnek. Olyan hely, ahol az összes fénysugarak egy pontba egyesíttetnének, egyáltalában nincsen. Az ilyen szem ideghártyáján a látott tárgyaknak teljesen éles és hibátlan képe sohasem képződik, hanem ezek a képek vagy elmosódottak, vagy különbözőképen torzultak. Az astigmatikus szemű ember ennélfogva a tárgyakat sohasem látja való alakjukban, hanem a ideghártyáján képződő tökéletlen képből úgyszólván csak következtet a tárgyak formájára. Az astigmatikus szem fénytörése bizonyos mértékben a cylinderes üvegek fénytöréséhez hasonlítható, amelyek a fényt egyik átmérőjük irányában legerősebben, a többi átmérőben pedig fokozatosan gyengébben törik meg, amíg végre a legerősebb fénytörésű átmérőre merőleges irányban a fénytörés a minimumot éri el. A szabályos astigma- tismusnál ennek megfelelően két fődéllőről (meridianus) szólunk, amelyek közül az egyik rendesen függélyes, a másik vízszintes irányú. Ritkább az az eset, hogy a déllők ferde irányúak. A legtöbb szabályos astigmatismus olyan, hogy a szem fénytörése a függélyes irányban erősebb, mint a vízszintesben, ez az ú. n. egyenes vagy direkt As. ; jóval ritkább az astigmatismus azon alakja, amelynél a fénytörés a vízszintes átmérő irányában erősebb (fordított, inversus As.). Ha a fénytörés az egyik átmérő irányában emmetropiás, a másik irányában pedig hypermetropiás vagy myopiás szem fénytörésének felel meg, egyszerű hypermetropiás vagy egyszerű myopiás astigmatismusról szólunk. Ha a fénytörés mindkét átmérő irányában hypermetropiás vagy mindkét átmérő irányában myopiás, de különböző fokban, az astigmatismust összetett hypermetropiásn&k, illetve összetett myopiásnak mondjuk. Vegyesnek nevezzük azt az astigmatismust, amelynél az egyik átmérő irányában a fénytörés hypermetropiás, a másikéban myopiás. A szaruhártya görbülésének szabálytalan volta legtöbbször fejlődési hibától ered ; megjegyzendő, hogy kis mértékben minden szem astigmatikus, amennyiben a legtöbb szem fénytörése a függélyes irányban y2 dioptriával erősebb, mint a vízszintesben. Létrejöhet az astigmatismus a szaruhártya megsebzésével járó sérülések, valamint műtétek (hályogműtétek, iridektomia) következtében is, amikor is a szaru- hártya a seb hosszára merőleges átmérő irányban rendesen ellaposodik, ritkábban domborúbbá válik. Az ilyen „sebastigmatismus“ idővel vagy teljesen elmúlik, vagy legalább is erősen megkisebbedik. 2. Szabálytalan astigmatismus (As. irregularis). Ez olyankor támad, ha a szaruhártya valamilyen betegség miatt szabálytalanul ellaposodik, vagy kiboltosul, vagy pedig fénytörése felszínének egyenetlensége vagy a rajta támadt homályok miatt rendetlenné válik.
