Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
49 akkor az ilyen szemű ember már a távolba sem lát élesen, mert aránylag gyenge alkalmazkodásával már a párhuzamos sugarakat sem tudja a szükséges mértékig összetéríteni, illetve hypermetropiáját korrigálni. Ez az állapot vagy akkor következik be, ha a hypermetropia igen nagyfokú, vagy akkor, ha az alkalmazkodási képesség az egyén életkora miatt erősen meggyöngült. Az igen nagyfokban hypermetropiás szemű emberek gyakran úgy segítenek magukon, hogy amúgy is elégtelen alkalmazkodásukat igénybe sem véve, egészen közeire hajolnak munkájukhoz, mert ilyenkor bár teljesen elmosódott, de igen nagy képeket nyernek ideghártyájukon, amelyekből az illető betű vagy egyéb tárgy minőségéről néha tűrhetően t áj ékozódhatnak. Nyilvánvaló, hogy a presbyopia a túllátó sze- műeknél jóval korábban válik érezhetővé, mint az emmetropiás szeműeknél. Amíg pl. egy emmetropiás szemű ember csak 43—45 éves korában szorul convex 1*0 dioptriás szemüvegre, addig egy 2 dioptriás hypermetropiájú ember már 35 éves korában kénytelen lesz olvasáshoz szemüveget használni, mert a koránál fogva meglévő 5’5 dioptria alkalmazkodási képességéből 2-0 dioptriát hypermetropiája kijavítására kell fordítania, a olvasáshoz már nem elég. A hypermetropia a szemizmok működésében is okozhat zavarokat. A belső egyenes szemizmok ugyanis az alkalmazkodás túlságos megfeszítésével kapcsolatban a kelleténél erősebben inn érv áltatnak, úgy, hogy a szemeket a szükségesnél erősebben összetérő állásba hozni hajlandók. Ebből erednek a befelé való kancsalítás, strabismus convergens különböző alakjai (1. 303. 1.). A túllátó szem, kicsinységétől eltekintve, egyébként egészséges. 4 25. ábra. (Fuchs után.) E az emmetropiás, H a hypermetropiás, M a myopiás szem sugárizmának átmetszete. megmaradt 3-5 dioptria pedig a kényelmes Scholtz : Szemészet.
