Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
4 2 térítése egymással kapcsolatos műveletek, az alkalmazkodásra nem szoruló myopiás szemek belső szemizmai a közeire való nézéskor nem nyernek elég innervatiót. Ezért a myopiás szemű ember belső szemizmai csak nehezen vagy egyáltalában nem képesek a szemeket a binoculáris látáshoz szükséges összetérő állásba forgatni. (Insufficientia muse, internorum.) Megtörténhetik az is, hogy a külső egyenes szemizmok a satnya belső szemizmok fölött túlsúlyra jutnak és a szemeket kifelé kancsalító állásba — strabismus divergens — juttatják (1. 304. L). Az összetérítés nehézsége a myopiás embernek munkaközben való gyors kifáradását okozhatja (asthenopia muscularis). A nagyobb fokban myopiások, akiknél már kifelé térő kancsalság támadt, binoculáris látásukat elvesztik és egy szemmel dolgoznak. A myopiás szemek nagyobb volta gyakran külsőleg is észrevehető, különösen a nagyobbfokú myopia esetében, a mikor a szemek néha feltűnően kidülledteknek tűnnek fel. Szemüveg nélkül való távolba- nézésnél a myopiás emberek az élesebb látás kedvéért szemüket félig behúnyják, hunyorítanak, mert ilyenkor a félig összecsukódott szemhéjak a pupilla felső és alsó részét eltakarják, miáltal — úgy mint a pupilla megszűkülésekor is — az ideghártyán képződött képek élesebbekké válnak. A myopia, különösen ha fokozódó természetű, a szem belsejében különböző beteges elváltozásokat okozhat. Ezek közül leggyakoribb a már kisebbfokú myopiánál is előforduló conus myopicus, egy sarló vagy ékalakú fehér terület a látóidegfő halántéki szélén. A conus azáltal jön létre, hogy a sclera megnyúlása miatt a látóidegfő a halántéki oldal felé ferdére húzódik, a chorioidea pedig a látóidegfő halántéki széle mellől elhúzódik. A szemtükörrel fehérnek látszó terület nem egyéb, mint a chorioidea elhúzódása miatt fehéren előtűnő sclera és részben a látóideg hüvelyének ferde helyzetbe került kezdeti része (22. ábra). Gyakran megesik, hogy viszont a conussal szembeeső orri oldalon a chorioidea a látóidegfőre reáhúzódik (supertractio). Nagyobbfokú közellátásnál a sclera folytonos tágulása miatt különösen a rajta tapadó chorioidea szenved, amely nem lévén képes ezen tágulást követni, helyenként megszakadozik, elsorvad, miáltal a szemfenék különböző részein, elsősorban a látóidegfő körül és a sárga folt tájékán nagy kiterjedésű sárgás-fehér vagy tiszta fehér színű ér- hártya-sorvadásos területek képződnek (atrophia chorioideae 23. ábra). A szem belső hártyáinak vongálódására vezethetők vissza a nagyfokban közellátó szemeken elég gyakran előforduló ideghártyavérzések is. Egy további következménye a nagyfokú myopiának az üvegtest elhigulása. Az elfolyósodott üvegtestben gyakran úszkáló homályok is képződnek, amelyek a látást néha erősen zavarják. Megjegyzendő, hogy a myopiás
