Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
33 az alkalmazkodás területe, vagyis az a terület, amelyen belül a szem bármely pontra be tudja magát igazítani. Ha ennek a területnek nagyságát meg akarjuk állapítani, ismernünk kell a távolpont és a közel- pont helyzetét. A távolpont helyzete a szem fénytörésétől függ. A rendes alkotású (emmetropiás) szem az alkalmazkodás ellazulásakor a végtelen távolságból jövő fénysugarakat egyesíti éles képpé az ideghártyáján, távol - pontja tehát a oo-ben van, miért is alkalmazkodásának tere a oo-től a közelpont helyéig terjed (19. ábra 1. és 2.). A közellátó (myopiás) szem csak olyan sugarakat egyesít a retináján éles képpé, amelyek széttérően esnek reá, amelyek tehát vala19. ábra. (Fuchs után.) 1. 20 éves emmetropiás, 2. 37 éves emmetropiás, 3. 20 éves myopiás szemű ember alkalmazkodásának területe (a myopia 10 dioptriás). milyen véges távolságban levő pontról jönnek : a közellátó szem távolpontja tehát véges távolságban van, alkalmazkodásának területe pedig ennélfogva természetesen sokkal kisebb, mint az emmetropiás szemé (19. ábra 3.). A túllátó (hypermetropiás) szemben az alkalmazkodás szünetelésekor csak a szemre összetérően eső, tehát olyan, a természetben nem létező sugarak egyesülhetnének az ideghártyán éles képpé, amelyek úgyszólván a oo-en túli távolságból jönnének. (Az ilyen sugarak a szem mögött, tehát negativ távolságban kereszteznék egymást.) A túllátó szemnek tehát a szó helyes értelmében vett távolpontja nincs, alkalmazkodásának területe, ha a túllátás nem nagyon nagyfokú, a oo-től a közelpontig terjed. Seholtz : Szemésze t. 3
