Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A lencse betegségei
188 egyes részeit, amelyek erősen tapadnak a leiscsetokhoz, nem tudjuk teljesen kihajtani a szemből. A visszamaradt kéregrészek a műtét után elszürkülnek (hályogmaradék) és utóhályog képződését segítik elő. Ezért éretlen hályogot inkább csak olyankor operálunk meg, ha a másik szem látása is már annyira megromlott, hogy a beteg munkaképtelen. Ha a másik szem látása még elég jó, megvárjuk a hályog megérését. A túlérett hályogok teljesen eltávolíthatók, de ezeknél viszont a lencsefüggesztő szalag sorvadt volta miatt az operátió kényesebb és veszedelmesebb. A veleszülött hályrogot tanácsos minél előbb eltávolítani, mert ha ez később történik, a szem a látást csak tökéletlenül „tanulja meg“ és amplyopiás, gyengelátású marad. Hályogműtét után jó látásélességet csak akkor várhatunk, ha a szem fényérzése és lokalizációja jó. Hiányos fényérzésű szemben a hályogon kívül egyéb bajnak is kell lennie és ezt a prognosis megállapításakor figyelembe kell vennünk, kényérzés nélkül való (vak) szemek megoperálása legfeljebb eosmetikus szempontból jöhet szóba. Minden hályogműtét előtt első sorban arról kell meggyőződnünk, nincs-e a szemen valami olyan betegség, amely a sebet megfertőzéssel fenyegetné. Ilyenek a kötőhártya és a szemhéj szélek gyuladásos betegségei és különösen a könnytömlő genyedése. Ha nem is lehet a könny- tömlőből váladékot kinyomni, tanácsos minden esetben megkísérelni a könnycsatorna átfecskendését (1. 273. 1.). Ha a folyadék nem folyik ki az orron, az armak a jele, hogy a könnycsatornában szűkület van ; mivel ilyenkor a szűkület fölött baktériumok (gyakran virulens pneumo- coccusok) gyűlnek meg és ezek a szemrésbe juthatnak, ajánlatos a könnycsövecskék kivezető nyílását thermoeauterrel való megégetéssel elzárni. Kifejezett könnytömlő-genyedés esetében a hályogműtét előtt a könny tömlőt okvetlenül ki kell irtanunk. A kötőhártya- vagy szemhéj szél-gyuladást megfelelő kezeléssel a műtét előtt teljesen meg kell gyógyítani. Általában tanácsos a kötőhártya oakteriumtartalmát a váladékból készített fedőlemez-príeparatumon még olyankor is megvizsgálni, ha a szem nem hurutos. Ha az ilyen vizsgálatkor a készítményben pathogen baktériumokat fedezünk fel (különösen pneumo- coccusokat), akkor az operátió előtti napokon vagy pokolkő-ecseteléssel, vagy pneumococcusok esetiben 1 %-os optochin. hydrochlor. becsep- pentésével iparkodunk azokat elpusztítani. Gondoskodnunk kell előre arról is, hogy a beteg az operátió utáni napokat nyugodtan töltse : könnyű széke legyen és ne köhögjön. A következőkben a sokféle hályogműtét közül csak a legfontosabbakat és a leginkább bevált iridektomiás eljárásokat ismertetjük.
