Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szembetegek megvizsgálása
19 A verőerek lüktetése csak beteges viszonyok között észlelhető és pedig olyankor, ha a belső szemnyomás a vérnyomáshoz képest túlságosan nagy ; ez vagy olyankor fordul elő, ha a belső szemnyomás kórosan emelkedett (glaucoma) vagy ha a vérnyomás kicsiny (különböző szívbajok). A látóidegből kijövő centrális erek ágain kívül az ideghártyán még más apró vérerek is előfordulhatnak, ú. m. a hátulsó ciliaris erekből (a Zinn-féle érkoszorúból) eredő ci- lioretinális erek, amelyek a látóidegfőtől a sárga folt felé húzódnak. Néha a vena centralis egy kis ága a látóidegfőtől kiindulva az érhártyába fúródik (opticociliaris vena). A sárga jolt (macula lutea) — az ideghártyának az éles, központi látást szolgáló része — a látóidegfő halántéki szélétől oldalt a látóidegfő átmérőjénél mintegy 214-szer nagyobb távolságban fekszik. A szemtükörrel egyenes képben legkönv- nvebben úgy találjuk fel, hogy a papilla megnézése után fejünkkel kevéssé a beteg orra felé hajiunk, miközben a tükör fénye a papillától a halánték felé eső részeket világítja meg. A sárga folt az ideghártyának azon a részén, amely tükörrel felismerhető erektől teljesen mentes, egv elmosódott határú sötétebb piros kis folt alakjában tűnik fel, amelynek közepe élénk sárga színben csillog. Körülötte, tőle nagyobb távolságban néha a már említett ovális alakú reflexgyűrű látható. 12. ábra. (Stilling után). A a physiológiás excavatio képe B a látóidegfő hosszmetszete. Mélységi különbségek felismerése. Ha a szemfenék egyes részei nem fekszenek pontosan egy síkban, mint ahogy például egy vérérnek az edénytölcsér fenekén lévő része mélyebben fekszik, mint ugyanannak az érnek a látóidegfő szélére eső része, akkor az ilyen különböző síkban fekvő részek között szemtükörrel az ú. n. parallactikus eltolódás jelensége észlelhető. Ez egyszerűen abban
