Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
Az uvea betegségei
165 üvegtesti tályog és atrophia bulbi, súlyosabb esetekben panophthalmitis és phthisis bulbi. Ugyanilyen kedvezőtlen lefolyásuk van azoknak a gvuladásoknak is, amelyek a sinus cavernosusban, a vena ophthalmica ágaiban képződő genyes thrombophlebitis útján vagy az orbita kötőszövetének genyes gyuladásáról (phlegmone orbitae) közvetlenül terjednek át az uveára. Megtörténhetik, hogy egy genyes agyhártyagyuladás baktériumai a látóideg hüvelye mentén a szemhez lejutva, benne genyes uveitist okoznak. Máskor a meningitis metastatis útján kelt uveagyuladást, különösen gyermekeknél. Ezek aránylag még enyhébb lefolyásúak szoktak lenni, úgy, hogy olykor valamelyes látóképesség is marad a szemen. Az anyagcsere betegségei közül a diabetes és a köszvény okozhat iritiseket, amelyek közül különösen az utóbbiak igen fájdalmasak. Az ismeretlen eredetű uveagyuladások közül különös megemlítést érdemelnek azok a chronikus iridochorioiditisek, amelyek többnyire idősebb nőknél a klimakterium idejében észlelhetők. Prognosisuk — a lassú lefolyás dacára -— nem kedvező, mert a folyton szaporodó iris- lenövések előbb-utóbb seclusio pupilláét okoznak, az üvegtestben felgyülemlő plasticus izzctdmány pedig a látást igen megrontja. Mivel ezen betegség rendesen mindkét szemet megtámadja, gyakran teljes vakságot okoz. II. A sérülésektől eredő uveagyuladások. A szem sérülései következtében támadó uveagyuladások egy kis része tisztán mechanikus eredetű ; gyuladást kelthet az irisben a luxált lencse mozgása, a sérült lencse hirtelen megduzzadása (cataracta traumatica) vagy egy beléfúródott idegen test. Makacs iritisek támadhatnak a szem belsejébe hatolt fémdarabok (különösen rézszilánkok) oxydatiós termékeinek vegyi behatására olyankor is, ha az idegen test nem az irisbe, hanem a szem valamely más részébe van beékelődve. Mindezen iritisek meggyógyulnak, ha az előidéző okot (sérült lencse, idegen test) eltávolítjuk. Sokkal gyakoribbak és veszedelmesebbek a corneán vagy sclerán áthatoló sebzések (sérülés, műtét) alkalmával a szem belsejébe jutó mikroorganismusok által keltett uveitisek. Az illető baktérium vagy egyéb mikroorganismus természete és virulentiája szerint vagy egy ú. n. fibrinosus izzadmánnyal járó gyuladás támadhat, amelynek súlyosabb alakjai végeredményükben atrophia bulbira vezethetnek (1. fentebb), vagy pedig, ami sajnos, elég gyakran megtörténik, a szemben genyes gyuladás támad. Ennek első biztos tünete a hypopyon, amely súlyos esetekben a csarnokot színültig is megtölti, úgy hogy az irisből nem látni semmit. Az ilyen genyes iritis rendesen a megsérült és meg-
