Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szembetegek megvizsgálása
15 dioptriás) domború üveglencsét állítunk, amely ezen fénysugarakat a levegőben fordított helyzetű éles képbe egyesíti. A tükör nyílása mögött lévő szemünknek ezt — a levegőben libegő — képet kell meglátnia, amely 1 3 méter távolságból való bevilágításkor szemünktől mintegy 25 centiméternyire (% méter) esik. Hogy ezt a képet megláthassuk, vagy alkalmazkodnia kell a szemünknek úgy. mint ahogy pl. egy 25 cm távolságba tartott nyomtatvány megnézésekor szokott vagy pedig — úgy mint az A egyenes képben való tükrö- '*• ábra. A a vizsgáló, B a vizsgált szem. zéskor — távolra nézéshez igazítjuk be a szemünket és a tükör nyílása mögé egy négy dioptriás domború üveglencsét teszünk, amelynek segítségével az \'A méternyire eső képről jövő sugarak retinánkra egyesíttetnek (7. ábra). A fordított képben való tükrözésnél az elhelyezkedés ugyanolyan, mint az egyenes képben valónál, azzal a különbséggel, hogy szemünkkel és a tükörrel csak mintegy1 3 méternyire közeledünk a beteghez (8. ábra). Bevilágítás után a domború lencsét a vizsgált szem elé illesztjük körülbelül olyan távolságban, hogy a pupilla a lencse gyűjtőpontjába essék, tehát a 20 dioptriás lencsét öt, a 14 dioptriásat hét cm-nyire. Használat előtt ezt a lencsét igen gondosan meg kell tisztítanunk. Olyan orvosok, akik nem képesek az egyenes képben való vizsgáláskor alkalmazkodásukat megszüntetni, a fordított képben való vizsgáláskor ezzel a nehézséggel nem küzdenek, mert — ha nem tesznek convex üveget a tükör nyílása mögé— úgyis alkalmazkodniok kell az yA méternyire eső kép meglátása végett. * A törő közegek nagyító hatása miatt egyenes képben a szemfeneket 14—20-szoros, fordított képben csak 3—4-szeres nagyításban
