Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)
Mellhártyalob
69 nyodnak, soványodnak ’s beesett arczuk vonalai elidegenít- vék. A’ mellkas hő, a’ végtagok pedig , ’s általában a’ ru- házatlan részek, igen könnyen fáznak. A’ legkisebb moz- » gási erőltetés , nehéz, lihegős lehélést okoz, és az érütés nagyon siettetett. Ha nappal nem is, nem ritkán éjjel láz- forróság vétetik észre, a’ köhögés kicsiny ’s száraz. A’ hallgatódzási és kopogtatási jelek főfontosságuak, ’s a’ heves folyamnál említettekkel csak egyfélék; mert itt is hamar képeztetik kiizzadmány, de nem egy hamar genyes. Megjegyzendő hogy a’ húzmos mellhártyalobnál folyadékos kiizzadmánnyal a’ beteg, nem mint a’ heves kezdeténei, az ép oldalon, hanem a’ bántalmason fekszik. ügy hiszem , hogy nem czéliránytalan, ha némelly mellhártyalobokat, mellyek valamelly helybelileg izgató anyagi hatmány eredményei, másodrendüek név alatt itt említek meg. Nem csak helybeli betegségek a’ mellkas izmaiban és sejtszövetében , hanem a’ tüdőnek némi fajulá- si is okozhatnak illyen mellhártyalobokat, mellyek többnyire a’ hely körül korlátozvák, hová az izgató hatmány munkál ; p. o. tüdőgenyedzés, fene, vagy (legközönségesebben) tüdőgumók okoznak helybeli mellhártyalobokat; és az utolsó eset legérdekesebb, miszerint a’ felületes gumós öblösség fölül összenövesztő gyuladás következtében álhártyák általi zacskó képeztetvén, ez által a’ kiömlött olvadott gumóanyag fölvétetik, ’s visszatartatik attól, hogy a’ hártyaüregében terjedne és ott területesb romlást okozna. Effélék,másodrendű mellhártyaloboknak szoktak neveztetni. Mind a’ mellett egyébb külső hatmányok is okoznak néha, ámbár nem olly kisded területű mellhártyalobokat; általában pedig kétféle részletes mellhártyalobok vétetnek észre. Részletes mellhártyalob összenövéssel* Ez a’ leggyakoribb neme a’ húzmos lappangó részletes tii- dőhártyalobnak. Többnyire ugyan is részletes tüdőlob’, ’s ennek némi kimeneteinek, vagy gumók szüleménye; miképen mind ezen esetekben húzmos izgatás és lob a’ nevezett hártyában eszközöltetik. Részletes mellhártyalob,
