Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)

Tüdővérfolyás

33

látván, 10—12 eves gyermekeken a’ hagymáz igen magos fokán, az agy- es életerő legfélelmetesb elnyomatása alatt, bátran, ’s míg a’ mellkas szabadon nem mozgott, vért vettünk. A’ sikert illykor bámulatosnak nevezhetném. De mindenki igen könnyen meggyőződhetik, hogy e’ kórcsaládban nálunk a’ nyálkás savas ital, a’ bőven ivott hideg viz, ’s hideg, langyos vagy meleg vizzeli szorgalmatos lemosások, avagy illy vízbe mártott ruhákba betakarás, valahányszor gyula - dás vagy csórva nem találtatik, igen szerencsés főszerepet játszanak.

Elmellőztem itt azon anyagi változások előadását, mellyek a’ pneumotyphust kórboncztanilag bélyegzik — ezek igen távol vezettek volna.

'Füdövérfolyás.

Ezen betegségnek két fokát lehet fölvenni. Az elsőt nevezvén tüdő vérköpésnek, avagy ha erősebb, tüdő vérfolyásnak; a’ másodikat tüdővérgutaütés- nek: rövideden ’s a’ föjeleknél fogva fogom ezeket jellemezni.

Első fok. A’ betegek eleintén a’mell kisebb vagy nagyobb részén, többnyire ugyan az egyik tüdő közepén alul, nyomást és kisebb vagy nagyobb nehézlehelést éheznek , ’s ha mélyen lehelnek, többnyire száraz köhögés szokott következni. A’ gyöngeség nagyobb szokott lenni mint a’ megfelelő lázas mozgás, melly ritkább esetben hibázik is. Néha a’ beteg arcza piros lészen és ismét elhalaványul; szédelgést is tapasztal némelly beteg. Néha ezen előjelek után, néha csaknem rögtön, a’ betegnek olly érzése van

3