Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)

Tüdővérfolyás

33 látván, 10—12 eves gyermekeken a’ hagymáz igen magos fokán, az agy- es életerő legfélelmetesb elnyomatása alatt, bátran, ’s míg a’ mellkas szabadon nem mozgott, vért vet­tünk. A’ sikert illykor bámulatosnak nevezhetném. De minden­ki igen könnyen meggyőződhetik, hogy e’ kórcsaládban ná­lunk a’ nyálkás savas ital, a’ bőven ivott hideg viz, ’s hideg, langyos vagy meleg vizzeli szorgalmatos lemosások, avagy illy vízbe mártott ruhákba betakarás, valahányszor gyula - dás vagy csórva nem találtatik, igen szerencsés főszere­pet játszanak. Elmellőztem itt azon anyagi változások előadását, mellyek a’ pneumotyphust kórboncztanilag bélyegzik — ezek igen távol vezettek volna. 'Füdövérfolyás. Ezen betegségnek két fokát lehet fölvenni. Az elsőt nevezvén tüdő vérköpésnek, avagy ha erősebb, tü­dő vérfolyásnak; a’ másodikat tüdővérgutaütés- nek: rövideden ’s a’ föjeleknél fogva fogom ezeket jel­lemezni. Első fok. A’ betegek eleintén a’mell kisebb vagy nagyobb részén, többnyire ugyan az egyik tüdő közepén alul, nyomást és kisebb vagy nagyobb nehézlehelést éhez­nek , ’s ha mélyen lehelnek, többnyire száraz köhögés szo­kott következni. A’ gyöngeség nagyobb szokott lenni mint a’ megfelelő lázas mozgás, melly ritkább esetben hibázik is. Néha a’ beteg arcza piros lészen és ismét elhalaványul; szédelgést is tapasztal némelly beteg. Néha ezen előjelek után, néha csaknem rögtön, a’ betegnek olly érzése van 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom