Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
II. Fejezet. A nagy izületek resectiója - 4. A térdizület resectiója
62 II. Fejezet. A nagy ízületek resectiója. culoticus bántalommal állunk szemben és teljes resectiót kell végeznünk. A felső sebszél felől a bőrt több kampóval jól eltartjuk és a térd kalácsot az oldalsó feszítő-rendszerrel egyetemben leválasztjuk a bőrről. A quadricepsek tapadását a térdkalács felett az izületi tokig harántul átvágjuk. Azon esetekben, midőn a térdkalácsot nem szükséges teljesen eltávolítani, csak az Ízület felé néző oldalát fűrészeljük le, anélkül, hogy a bőrfelszint felszabadítanánk vagy oldalsó szalagrendszerét átvágnánk. Ezáltal a hátul fekvő hajlító izmok antagonistáit megtartjuk és elejét vesszük annak, hogy a láb később az izmok összehúzódása folytán térdben behajlított helyzetbe jusson. Midőn a bőrt sikerült ennyire lepraeparálnunk és a feszítő izmokat jól elhúznunk, a 61. ábrán feltüntetett felső recessust vagy bursa suprapatellarist az izmok közül kihámozzuk és a condylusok elülső szélén lévő tapadási helyén bemetszük. Ezután következik a condylusok lefürészelése; ezt úgy végezzük, hogy a segédek jól rögzítik a.combot és közben a condylusokat a sebürből jól kinyomjuk, úgy, hogy a porcot és legfelső csontfelszint keskeny Műrésszel convex fürészelési vonalban átvághassuk. Ezen Helferich által ajánlott ív-alakú resectiós felületkészítés a nem nagyon előrehaladott megbetegedéseknél jó eredményeket mutat. Ha azonban a bántalom kiterjedése nagyobbmérvü resectiót tesz szükségessé, úgy a laposan végzett lefürészelés előnyösebb és inkább biztosítja a csontfelületek összetapadását. A csontvégek lefürészelése után a fossa inter- condyloideába egyes resectiós kampót akasztunk, szike- és resectiós csipesz segítségével az izületi tok és oldalsó szalagok maradványait eltávolítjuk, továbbá a fossa intercondyloideát is kitakarítjuk. Az izületi tok hátulsó részét laposra fektetett késsel metszük ki. A kihámozás megkönnyítése céljából segédünk a térdhajlatba helyezett ököllel igyekszik a tokot kifeszíteni. Az izületi tok hátulsó felszínéhez az arteria poplitea fekszik legközelebb, rendes körülmények között azonban nem kell félnünk, hogy azt megsértjük. Veszélyessé csak akkor válik a dolog, ha a hátulsó izületi tokot a megbetegedés áttörte, vagy ha a térd szögletben tört contracturája vagy ankylosisa következtében az ütőeret a heges tömegek eredeti helyéről elhúzták. Ezen esetekben tehát fokozott elővigyázatossággal kell dolgoznunk. Az arteria poplitea mellékágát a térdárok közepén a tokhoz futó arteria genu medialist leg- többnyire átvágjuk. Ezután következik a sípcsont fejecsének körül- metszése a csontra irányított resectiós metszésekkel mindaddig, amíg a sebből minden oldalon ki tudjuk emelni, hogy azután egy az elsőnek teljesen megfelelő concav fürészelési felülettel lefürészelhessük. Az ekképen eltávolított csontvéggel együtt kiesnek egyszersmind az izületitok
