Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
I. Fejezet. A legfontosabb erek lekötése - C) Az arteria subclavia és elágazásai
28 I. Fejezet. A legfontosabb erek lekötése. melyek révén közép felé ráakadunk az ezen a tájékon sok mellékágat felvevő vena subclaviára. A plexus brachialis és a vena subclavia között a mélyből kiemeljük az ütőeret (21. ábra). A musc. pectoralis major kulcscsontalatti nagy részének haránt átmetszése jelentős melléksérülés, egyúttal nagyobb vérzéssel is jár. Ezen melléksérülés csak a gyengébben fejlett izomzatúaknái kerülhető el, akiknél esetleg már azáltal is elég jó betekintést nyerhetünk, hogy az izomzatot a rostok lefutása irányában tompán szétválasztjuk. Ezen célból metszésünket a kulcscsonttól ferdén lefelé a Mohrenheim-fele árkon át vezetjük a musc. pectoralis major széle és a musc. deltoideus határának megfelelően. Az izomközt hosszirányában két ujjal tompán szétválasztjuk s az izomzat lefutásának irányával nagyjában megegyező ér és idegköteget a mélyből előhúzzuk. A műtéti területet le és oldalfelé a processus coracoideuson tapadó izmok határolják (m. pectoralis minor és coracobrachialis). Az arteria subclaviának úgy a kulcscsontfeletti, mint alatti felkeresése gondos körültekintést igényel, gyorsan nem vihető keresztül, mert az ütőér viszerekben igen gazdag zsírszövetbe van beágyazva. Ezért, ha az arteria subclavia sérülése folytán gyors lekötés válik szükségessé, legcélszerűbb és leggyorsabb eljárás, ha a claviculát fűrésszel harántúl átfürészeljük s mindkét felét Langenbeck-féle egyes resec- tiós kampóval (31. ábra) széjjelhuzzuk. Csak ilymódon sikerül a sub- claviát nagyobb területen szabaddá tennünk. A bonctani kép megjegyzésére igen jó, ha ezt a műtétet is begyakoroljuk a hullán. 2. Arteria vertebralis. Az arteria vertebralis a subclavia legerősebb ága, a nyak mindkét oldalán, a gerincoszlop mellett halad felfelé s a hatodik nyakcsigolya harántnyujtványának foramen transvesariumába lép be. A nyakideg- törzsek előtt fekszik, áthalad az összes nyakcsigolyák harántnyújtvá- nyán és végül az atlason is. Oldal felől ív alakban hajlik el az atlas izületi felszíne mellett és áthatolva a membrana atlantooccipitalis pos- terioron, a gerinccsatornába jut. Innen a foramen occipitale magnumon át a koponyaüregbe, majd a nyúltvelő elülső felszínén a túloldali hasonnevű ütőérrel összefolyva arteria basilarissá egyesül. Az arteria vertebralis lefutásában három helyen köthető le. 1. A 6. nyakcsigolyának foramen transversumába való belépése előtt; . 2. a csatornában az atlasig való haladása közben;
