Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
V. Fejezet. Műtétek a fejen és a nyakon - A) Műtétek a koponyatetőn
A) Műtétek a koponyatetőn. 147 gyakorolnia, hogy így kellő biztonságra tegyen szert, nehogy az eszköz kezében minduntalan megcsússzék. E műveletnél nagy gyakorlati fontossággal biró ügyességre kell szert tennünk. Régente ép koponyacsont meglékelésekor, — ami haematoma, illetve abscessus vagy az arteria meningea media lekötése esetén válik indokolttá — az ú. n. korona- trepánt vagy kézitrepántlR&dX- mazták. Ezen eszközről maradt a trepanatio elnevezése is. (174. ábra.) A kézitrepán fűrész- fogakkal ellátott üres henger, amelynek átmérője szerint különböző nagyságú léket készíthetünk. Használata a következő : a csontot subperios- tálisan szabaddá tesszük, a trepánt, közepében levő tőrjének hegyével a csontra helyezzük s mihelyt rotáló mozgásokkal megfelelő mély köralakú fürészbarázdát készítettünk, a tőrt visszahúzva a lékelést a hengerfűrésszel fejezzük be. Az ilymódon körül- fürészelt csontlemezt külön erre a célra készített műszerekkel távolítjuk el. A kézitrepánt ma már nem használjuk. A vésővel való trepanálás mellett a modern koponyasebészetben ma több jól kidolgozott methodus áll rendelkezésünkre, amelyek mindegyikének főcélja a gyorsaságra való törekvés mellett a dura védelme és az agyrázkódás elkerülése. Az utóbbinak vésővel való trepanálásnál mindig ki vagyunk téve. Az újabb eljárások közül kitünően bevált Dahlgren kraniotomja. (175. ábra.) Bőrmetszés után fúróval, vagy keskeny vájtvésővei a csonton egész a kemény agyburkokig lencsenagyságú nyílást készítünk, majd a kraniotom kampós végét a csont alá tolva, lépésről-lépésre kis 10* 174. ábra. Kézitrepán. 172. ábra. 173. ábra. Koponyacsontcsipők.
