Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Bevezetés
6 Bevezetés. kiválóan tekintettel, sebészeti anatómia néven ismeretes. Mi jelen munkában csupán a rendszeres anatómiával foglalkozunk. Autitnerák, | Az ember teste bilateral symmetrikus, mint a ge- rinczesekó általában; azaz a test közepén húzott sík a testet két félre osztja, melyek úgy hasonlítanak egymáshoz, mint a tárgy és a tükörképe. A jobb és a baloldali felelkező részeket antinie- rák-nak nevezzük. Metamerák. | De mutatkozik még egyenértékűség a test hosszirányában fekvő részek közt is pl. csigolyákon, bordákon. Az ily részeket metamerák-nak nevezzük. Ez alatt oly egyenértékű testrészeket értünk, melyek a test hossztengelye mentén sorakoznak egymáshoz és hasonlók. Visceralis és Az ember teste alapformájában két henger alakú animalis cső. csőből áll. Elől a hasi oldal felé van a tágasabb tengő életi (vegetativ) vagy zsigeri (visceralis) cső, a háthoz közelebb van az állatéleti (animalis) cső, mely, mivel az idegrendszert zárja magába, idegi (neuralis) csőnek is neveztetik. Főbb I E két cső teszi az ember törzsét (truncus) testrészek. j animalis cső felfelé bővül, kemény tokot alkotva az agyvelő számára, ez az agykoponya (cranium); ehhez járul az arcz (facies), e kettő képezi a fejet (caput), mely a nyak (collum) utján függ össze a törzszsel. A vállöv és medenczeöv segélyével a végtagok (extremitates) csatlakoznak a törzshöz. Felosztás. I Az emberi test azon részeit, melyek önálló alakkal és bizonyos önálló működéssel bírnak, szervek-nek (organa) nevezzük. A közös működés szolgálatában álló szervek összességét készülék-nek (apparatus) hívjuk. Valamennyi szerv több különböző szövetből épül fel. A szervek hasonló szerkezetű alkotórészeit a rendszeres anatómia szerves rendszerek-be (systema organicum) foglalja össze. A szerves rendszerek, melyek szerint az egész anatómiát feloszthatjuk, a következők: 1. A csonttan (osteologia) a test belsejében elhelyezett szilárd vázat alkotó csontokkal foglalkozik.
