Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő
a lateralis szürkeállománytól pociig a fasciculus pe^ miliaris húzódik. A szürkegumó. Központi idegrendszer. % A szürkegumó (tuber cinereum) domborclad sziirkt x nyn-ke (i lemezből áll, a látókereszteződós és az emlőalakú tested "■k^jzölí.t melybe a harmadik agygyomor is beterjed ; a gumó ezen üregnek elülső, alsó végét teszi. Valamivel közepe előtt kúpalakú csúcsba, a tölcsér-be (infundibulum) folytatódik, mely a látókereszteződés mögött rézsűt lefelé vonul és belsejében aláfelé megszűkülő, a turhamirigyben vakon végződő szűk csatornát (recessus infundibuli) tartalmaz. A tölcsér alsó. keskeny vége a lurhamirigygyel egyesül. A szürkegumó dúczsejtjei a Meynert-féle ereszték-kel (commissura superior) állanak összeköttetésben, mely az egyik oldalt a másikkal köti össze, mialatt a látókereszteződés fölöli elvonul és azután a látóhuzamban végződik. A Gudden-féle ereszték (commissura inferior) a látókereszteződés hátulsó széle alatt fonódik egymásba s azután a medialis térdes testbe vagy a látólelepbe tér. Mindkét ereszték legújabb vizsgálatok szerint a látóideg rostozatához tartozik. Á turhamirigy. A turhamirigy (hypophysis cerebri) a töröknyereg- 1 Turha mirigy ben fekszik, hosszúkás, gömbölyded, szürkésvöröses test, mely elülső és liátiilsó lebenv-ből (lobus anterior el posterior) áll. Az elülső lebeny a szájüreg hámjának felfelé nőit részéből keletkezett, tehát nem is tartozik az agyvelőhöz, csak utólag egyesült annak tölcsérével és a hátulsó lebenynyel, mely a közti agy fenekének kinövéséből származott, tehát csak utólag fajult el. Mindkét lebenyt kívül kölőszöveli tok veszi körül. .4 harmadik agggyomor. A harmadik agy gyomor (ventriculus tertius) a kö- I Harmadik zépsíkban fekvő, hátulról előfelé keskenyedő hasadók. I aü>n>°m01'- Elől a kél MoNRO-fóle lyukon át az oldalsó gyomrokkal, hátul a
