Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő
386 Hatodik rész. temporalis superior, — medius et — inferior) választják el, ezek mindannyian hátulról előíelé tartanak a halántéki csúcshoz és itt egymással összefolynak. A felső felszínen 1—3 barázda (sulci temporales transversi) fut haránt irányban és 2—4 tekervény! (gyri temporales transversi) határol. A nyakszirt-halántéki barázda külső oldalán elvonuló tekervény középen szélesebb mint elül és hátul és azért az orsóidomú tekervény (gyrus fusiformis) nevet kapta, ennek medialis határát a fissura collateralis teszi. Tőle mediánfeló az aniiiiontekervény (gyrus hippocampi) található ; hátrafelé a nyelvtekervény (gyrus lingualis) húzódik, mely mediánfeló egész a sarkantyú- liasadék-ig (fissura calcarina) ér, hátul álhajlik a lehágó nyakszirti tekervénybe, előfeló megkeskenyedik és a kérges test szijrésze alatt az ammontekervény kezdetével összefügg. A közti agyvelő teteje és a halántéklebeny közti határon van az érhasa- dék (fissura chorioidea). Ha a nagy agy velőt a nyilirányú hasadék hosszában átmetsz- szük, két részarányos agyfélt kapunk és feltárul előttünk a félteke medialis felszíne. Közvetlenül a kérges test felett találjuk a kérges test barázdájá-t (sulcus corporis callosi), mely fölfelé domború ívben húzódik ennek térdétől szíj részletéig, határt vonva a kérges test, és az agy köpenyrósze között. Ezen határvonal felett, a kérges test hosszát gyűrűalakban megkerülve, halad a boltozaltekervény (gyrus fornicatus); ez mint keskeny liuzam a likacsos állománytól, a kérges test orrmánya alatt indul ki, itt a kérges-szegélyi barázda kezdete mögött összefolyik a felső homlokbarázda medialis részének kezdetével, ívalakban megkerüli a kérges test térdrészét s a kérges test felelt, vele párhuzamosan hátravonul egész a szijrészig, övtekervény (gyrus cinguli); ezen túl előre hajlik az aminonhasadék és a sarkantyú- hasadék kezdetrésze közé, hol jelentékenyen megkeskenyedik (isthmus gyri fornicati) ; azután mediánfeló fordult homorú- lattal. ammontekervény (gyrus hippocampi), megkerüli az agyszárat és elfedi a rajta fekvő látóhuzamot valamint az érhasadékot is ; előfelé kissé kiszélesedve az elülső likacsos állományig ér, a hol erős szögletben visszahajló kampó-ban (uncus gyri hippocampi) véget ér. Az övlekervény felső határát az
