Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő
Központi idegrendszer. 381 Ide tartozik még a szagkarély (lobus olfactö- | Szagkarély. vius) is, azaz azon agyrész, mely az emberi agyvelőn szag- liuzam-ból (tractus olfactorius) és szaggumó-ból (bulbus olfactorius) áll. A szaglmzam hosszú, laposdad. harántmetszetben háromoldalú zsineg, a homloki karélv alsó felszínének medialis részén a szagbarázdá-ba (sulcus olfactorius) van beágyazva. A szaggumó a kakastaraj oldalán, a rostalemezen nyugszik, tőle mennek a szagidegek (nervi olfactorii) a rostalyukon keresztül az orrüregbe. A szaghuzam kezdete az elülső likacsos állomány előtt van egv laposdad. szürke kiemelkedésen, a szag- háromszög-ön (trigonum olfactorium), ettől median és oldalfelé keskeny csíkok vonulnak el. mit a szaghuzam gyökerei-nek neveznek. Az oldalsó szaghuzanigyökér (stria olfactoria lateralis) fehéres színe miatt azonnal szembetűnik, a halántéki karélv alsó csúcsán a kampólekervényhez húzódik. A másik, de vékonyabb csík, a stria ol/actoria medialis median felől határolja az elülső likacsos állományt, medianfelé hajlik, csakhamar eléri a félteke medialis felszínét és rajta felmegy a kérges test orrmányára, továbbá a kérgestesti barázdában a fedett galandba folytatódik. Van a szaghuzamnak még egy középső gyökere, a stria olfactoria intermedia, ez azonnal be- mélyed a likacsos állományba és a csíkolt test fejéhez vonul. A medialis szaggyökér belső oldalán, egész a térdes test kocsányáig terjedő négyoldalú kis mező [area parol factoria (Brocae)] van, melyet a felső homloktekervénylől a sulcus parolf'actorius anterior és hátrafelé a gyrus subcall osus-UA az előbbivel párirányo- san haladó sulcus parolfactorius posterior választ el. A szigetkarélv (insula Reili) a Sylvies-féle hasadéi | Szijjetkaréty. mélységében van elrejtve, szükséges ennélfogva, hogy mindenekelőtt az utóbbival megismerkedjünk. A Svi.vius-féle hasadéi [fissura cerebri lateralis {Sylvii)] egvik része az agyfélteke alsó felszínén a homloki és halántéki karélv közti határt szabja meg, a másik az oldalsó felszínen van. Az alapi felszínen az elülső likacsos állomány és a kampótekervény között kezdődik, haránt irányban előfelé néző domborulattal oldalfelé halad s az agyfélteke oldalsó alsó szélén áthajlik annak oldalsó felszínére, itt eg\ darabig még osztatlanul felhalad, ezután V alakban elülső Sylvius-fóle hasadék.
