Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő
Központi idegrendszer. 375 egészében sinus circularis-nak nevezzük. A sinus cavernosus levezető vérerei az alább említendő alsó sziklaöblön kívül még a rongyos- és peteidomú lyukon, továbbá a fejverőéri csatornán keresztül kilépő visszerek. q) Az alsó sziklaöböl (sinus petrosus inferior) a sinus caver- nosusból veszi eredetét és a róla elnevezett árokban a halántók- és nyakszirtcsont közölt a torkolati lyukhoz megy, hol a bulbus venae jugularis superior hálulsó falába szájadzik. h) A felső sziklaöböl (sinus petrosus superior) a sinus cavernosus-t a sigma-öböllel köti össze, miközben a halántékcsont loborának felső szélén végig halad. i) A plexus basilaris a lejtőn harántul futva összeköti a két alsó sziklaöblöt és mint visszeres hálózat, körülveszi az öreg- lyukat, a hol a plexus venosi vertebralis interni-be megy át. Az öreglyuk hálulsó szélén, a belső nyakszirti kiemelkedés mentében, a kis agysarló alapján végig húzódó sinus occipitalis útján közlekedik a harántöböllel. 2. A pókhálóburok (arachnoidea encephali) linóin, j Pókháló burok átlátszó savós hártya, melynek külső felszíne sima, belső felszíne sok kötőszöveti kötegtől érdes ; ezen kötegek egyesítik a lágy agy- burokkal. A kötőszöveti kötegeket endolhel fedi. A tekervé- nyek felszínén bensőleg összenőtt a lágy agyburokkal, a barázdák felett pedig hídalakban kifeszítve elvonul, ellenben a lágy agyburok oda is bemélyed. A lágy agyburoktól való különválása még jobban szembetűnik a mélyebb agybarázdákon és az agy- alapon a nagyobb bemélyedések felelt, a hol közölIiik kisebb üregek (cava subarachnoidalia) és úgynevezett (s későbben bővebben leírandó) pókhálóburki öblök (cisternae subarachnoidales) maradnak szabadon. Ezen öbölben fekszenek az agyverőértörzsek, míg maga a pókhálóburok nélkülözi a vérereket. A pókhálóburkot a lágy agyburokkal egyesítő kötőszöveli kötegek hézagait az atjygerinczvelői folyadék (liquor cerebrospinalis) tölti meg; mennyisége kb. 70 cm8. Ez három helyen közlekedik szabadon az agygyomrok folyadékával, ú. in. a MAGENDi-féle lyuknál /apertura mediana ventriculi quarti (foramen AIagendi)] és a páros apertura lateralis ventriculi quarti- nál. Az agygerinezvelöi folyadék az idegek, de főleg a látó-, halló-
