Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő

Kn zp o n ti idegrendszei'.

373

agyburki lemez egészen körülfogja. A kemény agybnrok nyílirányú és ferde rostokból van összeszőve, hol vastagabb, hol vékonyabb. Némely helyen két lemezre válik szét és ezek háromoldalú vagy kerekded csatornákat az n. n. visszeres öblök-el (sinus durae matris) zárják körűi, melyek kemény falzaluk miatt képtelenek megszűkűlni és billyentvűik is hiányoznak, úgy hogy a visszeres áramlás egy irányban sincsen meggátolva: bővebb viszonyaikat alább közöljük.

A kemény agyburok vérerei közűi a verőerek főleg | Vérerek. az arteria meningea media törzséből származnak; az elülső koponyagödri részt az arteria meningea anterior látja el, a hátulsó koponyagödörben pedig az arteria meningea posterior, valamin! az arteria vertebralis és occipitalis rami meningei-jei ágazódnak szót. A vér elfolyását a venae meningei eszközük, melyek a már említett visszeres öblökbe torkolnak, ezek a torkolati I Visszeres

lyuk szintáján egyesülve, a belső torkolati visszér kéz- I oiílok_____

del

i részét teszik. Ezen öblök a Santorini-léle zsilipek utján a koponya külső visszereive! is közlekednek és egy-egy collateralis vérkeringést hoznak létre.

Fekvésük szerint megkülönböztetünk felső és alsó csoportot, sorba véve őket a következők ;

a) A felső nyíl irányú öböl (sinus sagittalis supe- | Felső csoport. rior) a vak lyuknál kezdődik és a nagyobbik agysarló két széjjel

térő lemeze között foglal helyet, hátrafelé egész a belső nyakszirti gumóig terjed és ott a haránt öbölbe ömlik. Kétoldalán vele közlekedő üregek (lacunae laterales) vannak a kemény agyburokban, ezekbe nyílnak a felső agyvisszerek s a kemény agyburki visszerek; azonkívül közlekednek a csontbéli és a Santorini-féle visszeres zsilipekkel; feladatuk valószínűleg a visszeres vér felesleges mennyiségének időleges felvételében van.

b) A keskeny alsó nyílirányú öböl (sinus sagittalis inferior) a nagy agysarló homorú, szabad, alsó szélén vonúl hátrafelé és az egyenes öbölbe torkol.

c) Az egyenes öböl (sinus rectus) páratlan, a vena cerebri magna (Galleni) folytatását teszi; a kisagysátor és a nagy agv- sarló találkozási helyén fekszik, a felső nyiliránvú öböllel együttesen a belső nyakszirti gumó szintáján a haránt öbölbe folyik.