Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Ötödik rész. Értan - Visszerek

Értan.

így az előbbi útján a fej és nyak, az utóbbi útján pedig a felső végtag visszeres vérét veszi fel magába. A két ág találkozási helye kitágult s ezért visszeres szöglet nek (angulus venosus) nevezik. A jobb névtelen visszér rövid s merőleges lefutású, a bal ellenben hosszabb s a szegycsont markolata mögött majdnem haráulul megy jobbról balfelé.

A névtelen visszér ágai.

Vena thyreoidea inferior.

Vena vertebralis.

Vena cervicalis profunda.

Vena mammaria interna.

Vena intercostalis suprema.

Vena jugularis externa.

Vena jugularis interna.

Vena subclavia.

Az alsó pajzsmirigyvisszér (v. thyreoidea inferior) a mirigy alsó szélén levő visszeres fonatból származik s a garattól s gégétől jövő ágakat is felveszi magába. Rendes körülmények között igen vékony ágacska. Az alább következő összes visszerek verő- eret kisérnek. Ilyen a gerinczvelővisszér (v. vertebralis), mely a hasonnevű verőérrel együtt halad s a gerinczvelőt finom fonat alakjában körülfogja; a harántnyulvány közti csatornában fut lefelé s a VI. nyakcsigolya harántnyulványközti lyukán lép ki.

A mély nyaki visszér (v. cervicalis profunda) szintén összeköttetésben áll a gerinczvelő visszeres hálózat-ával (plexus venosus vertebralis cervicalis) s mini hatalmas visszeres törzs a koponyáig emelkedik. Az ott levő visszeres hálózattal érközlekedés útján egyesül. A belső csecsvisszér (v. mammaria interna) és legfelső bordaközti visszér (v. intercostalis suprema) csak proximalis végükön bírnak egyszerű törzszsel, distalisan két ágra szakadnak. A hasonnevű verőerek elágazódási területéből hozzák a visszeres vért.

\ külső torkolati visszér a nyak felületes bőrvissz- I '• juyuiaiis ere. Gyökereit a nyakszirten s a fülkagyló mögött talál- 1 exlci 1>a- uk. Innen a széles nyakizomtól fedve függőlegesen halad le a

349