Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Ötödik rész. Értan - Verőerek
Ólöilik rész. c) ramus perforans d) ramus communicans e) arteria malleolaris posterior lateralis f) rami calcanei laterales. 3. Arteria nutritia tibise. 4. Arteria malleolaris posterior medialis. 5. Rami calcanei mediales. 6. Arteria plantaris medialis a) ramus superficialis b) ramus profundus. 7. Arteria plantaris lateralis a) ramus perforans b) arteriae metatarseae plantares c) arteria* digitales plantares. A szárkapcsi ág (ramm fibularis) igen gyenge, a szárkapocs fejecskéjéhez megy s a gázlóizmot látja el. A hálulsó sípverőér legerősebb ágát a szárkapcsi verőér (art. peronea) teszi. Ennek izomágai (rami musculares) az öregujj hosszú hajlító izmát, a szárkapcsi izmokat, valamint a gázlóizmot látják el. Külön ág (art. nutritia fibulae) szolgál a szárkapocs táplálására. Az átfúró ág (ramus perforans) a csont közti hártya alsó részén a láb hátára jut s a lábháti verőérrel közlekedik. A közlekedő ág (ramus communicans) a bokák felett barátitól halad a szárkapcsi verő- értől a hátulsó sípverőérhez. A hátulsó oldalsó bokaverőér (art. malleolaris posterior lateralis) az oldalsó bokaérreczéhez megy, mig az oldalsó sarkágak (rami calcanei laterales) a sarkgumóhoz futnak. A sipcsonl tápláló verőere (art. nutritia tibiae) a legvastagabb csontverőér, a sípcsont hátulsó felszínén levő tápláló lyukon keresztül a velőüregbe megy. A hátulsó medialis bokaverőér (art. malleolaris posterior medialis) a medialis boka mögött ugyanezen bokaérreczébe ömlik. Az apró medialis sarki ágak (rami calcanei mediales) az oldalsó sarkágakkal a sarki érreczét (rete calcaneum) alkotják. A medialis talpi verőér (art. plantaris medialis) az öregujj távolító izma s a kis ujj kurta hajlító izma között a lábujjak felé húzódik, felületes ága (ramus superficialis) az öregujj távolító izmát látja el, inig mély ága (ramus profundus) a medialis talpárokban fekszik. Az ol346
