Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Ötödik rész. Értan - Verőerek
középső részéi látja el, végágai a középső aranyén verőerekkel közlekednek. A középső mellékveseverőér. Mindkét oldalon egy-egy középső mellékveseverőér I Art. suprare- ered a hasi aortából, a veseverőerek és a l'első bélfodri I naIis niedia. verőér között s ferde irányban a mellékvesékhez felfelé fut. A középső mellékveseverőér általában igen vékony és gyakran — főleg a jobb oldalon — a veseverőérből ered. A vese veröér. A veseverőér közvetlenül a felső bélfodri verőér alatt | Art, renalis. az I. ágyékcsigolya alsó felszínének szintóján az aorta oldalából ered. Harántúl oldalfelé halad s mielőtt a vese parenchymájá- hoz betérve több ágra oszlana, oldalágakat ad a mellékveséhez (arteria suprarenalis inferior), valamint a vese tokját képező zsírszövethez. A jobboldali veseverőér valamivel mélyebben ered és hosszabb mint a baloldali, mivel az alsó törzsöki visszér mögött kénytelen elvonulni, hogy a vesét elérhesse. A belső ondóverőér. A belső ondóverőér a lépverőér és az alsó bélfodri verőér közöli ered és férfiban a hashárlyatömlő há- tulsó falán a medenczébe leszálló húgyelvezető cső és a hor- paszizom előtt a lágyékgyűrühöz és ezen keresztül a heréhez (arteria testicularis) és mellékheréhez fut. Nőben a megfelelő verőeret petefészki verőér-nek (arteria ovarica) | Art, ovnriea. nevezzük. Ez azonban nem halad keresztül a lágyékcsatornán, hanem a hasüregben maradva a petefészket látja el vérrel. Ezen verőereknek feltűnő hossza az ivarmirigyek vándorlásának egyik fontos tanujele, a mennyiben a mirigyek eredetileg a verőér ere- désének szomszédságában feküdtek. Art. spermatica interna, s.
