Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Első rész. Csonttan - Különös rész - A végtagok csontjai - Az alsó végtag csontjai

A végtagok csontjai.

27

zik, mert ennek irányában halad le a magzat feje a szülés alkalmával.

Az egyenes átmérő és a vízszintes egy 60—64° I Medeneze

szöget zárnak be, melyet medenczeliajlat-nak 1 hailat______

(

inclinatio pelvis) neveznek. A medeneze hajlása mellett az álló egyénben a farkcsont csúcsa a szeméremízület felső szélével egy síkba esik, az ízvápabevágás pedig az egész ízvápának legmélyebben fekvő pontja.

b) A ezomb csontja.

A czombcsont.

A czombcsont (femur) a csontváz leghosszabb és | Czombc sont. legerősebb csontja. A medenezétől ferdén lefelé hajolva az alszár- hoz vonul. Mint csöves csont testből és kél ízvégből áll.

Felső végén van a gömb felénél nagyobb részt kitevő ízfej (caput femoris), mely a legnagyobb domborulata alatt levő gödröcskét (fovea capitis femoris) kivéve, porczogóval bevont. A fej alatt következik a nyak (collum femoris), mely a test tengelyéhez tompa szögben hajlik. Ezen áthajlási helyen két kiemelkedés található; a külső oldalon van a nagyobbik tompor (trochanter major), ennek a belső oldalán van a tomporárok (fossa trochanterica) és lejebb a hátsó oldal belső felületén a kisebbik tompor (trochanter minor).

A két tomport az elülső oldalon az érdes tomporközti vonal (linea intertrochanterica), a hátulsó oldalon pedig a kiemelkedő tomporközti taraj (crista intertrochanterica) köti össze.

A testnek (corpus femoris) három felszíne van, egy elülső domború és két oldalsó, melyek hátul az érdes vonal-ban (linea aspera) találkoznak. Ezen érdes vonal mind a tomporok, mind a bütykök felé két ajak-ra (labium mediale et laterale lineae asperae) oszlik. A felső vógdarab felé haladtában az oldalsó ajak közvetlenül a nagy tompor alatt a farérdesség-be (tuberositas glutaea) folytatódik, mely ha nagyon erősen kifejlett eg\ harmadik tomport (trochanter tertius) is alkothat.