Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Negyedik rész. Zsigertan - Különös rész - Emésztő-készülék - Az emésztő-készülék hasi és medenczei része - Emésztőcsatorna
Különös rész. 246 rekeszekben fekszik a vörös Iépbél fpulpa lienis), mely finom reticularis (adenoid) szövetből áll a gerendázathoz van odaerősítve s fehér vérsejtek tömegétől duzzadt. A vérerek igen érdekes viszonyairól majd az illető érnél lesz szó. Az állományban magában számos, különböző nagyságú léptüsző-t [noduli lymphatici lienales (Malpighii)] találunk, melyek a lép metszési lapját saját- szerüen pettyessé teszik. Néha a lép állományával keskeny nyél utján összefüggő, vagy teljesen külön álló, nehány mm.-nyi esetleg cm.-nyi nagyságú járulékos lép-et (lien accessorius) találunk; lehet ilyen több is jelen. .4 hashártya. Hashártya. | \ hashártya (peritonaeum), mint minden savóshártya, fali és zsigeri rész-bői (peritonaeum parietale et viscerale) áll. Az előbbi a hasfalak belső felszínét vonja be; a falakhoz a laza szövetű tela subserosa rögzíti; a zsigeri rész pedig nagyobb vagy kisebb terjedelemben a hasi zsigereket fedi; az összeköttetést közöttük savós szalagok-nak (ligamenta serosa) nevezett hashártyakettőzetek létesítik. A hashártya a maga egészében egy nagy szabálytalanul alkotott zárt tömlőt (cavum peritonaei) képez, melynek számos kiöblösödése és zsákszerű bemélyedése van. Kevés savós folyadékot tartalmaz, mely főleg a mozgó szervek sikamlóssá tételére szolgál. Csak a nő hashártya- tömlője nyitott, a mennyiben a méhkürtöknek a hashártyaüregbe való belépésénél a tömlő belsejébe vezető két kis nyílás van. Bél fodor. _____| Először a hashártyának azon részét írjuk le, melyet k özönségesen bélfodor-nak (mesenterium) nevezünk. Ez rendesen rövidebb vagy hosszabb hashártyalemezkeltőzetből áll, s a vékonybelet a hasüreg hátulsó falához erősíti. A két hashártya- lemezt egymáshoz egy középső kötőszövetből álló lemez (lamina mesenterii propria) rögzíti, mely egyszersmind az erek, idegek, mirigyek és zsírlerakódások beágyazására szolgál. A bélfodor a hasüreg hátulsó falán ered (radix mesenterii), olyan vonalon, mely a II. ágyékcsigolya testétől a jobb csípőárokhoz vonható. Innen mindenfelé szétágazva a belekhez vonul, hol két lemeze szétválik s bevonja a beleket, azok savós burkát alkotván. Mesen-