Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Negyedik rész. Zsigertan - Különös rész - Emésztő-készülék - Az emésztő-készülék hasi és medenczei része - Emésztőcsatorna
Különös rész. 236 zárja el, melyet külön erős záróizom (muse, sphincter pylori) hoz létre. Gyomorfal. | A gyomor falzata kívülről beleié következő négy- rétegből áll: 1. savósréteg, 2. izomréteg, 3. nyálkahártyaalatti réteg, 4. nyálkahártya. A savósréteg megfelel a hashártya zsigeri lemezének. Az izomrétegen megkülönböztetünk külső liosz- szanti réteg-et (stratum longitudinale) és belső körkörös réteg-et (stratum circulare), mely két réteg a nyelőcső megfelelő rétegének folytatása, ezeken kívül tatálunk még legbelü 1 egy hiányos; ferde rostok-ból (ßbrae obliquae) alkotott réteget. A nyálkahártyaalatti réteg laza kötőszövetből áll, ér- és idegdús. A nyálkahártya mirigyekben való gazdagsága által jellegzetes, mely mirigyek az emésztésre oly fontos gyomornedv-et (succus gastricus) szolgáltatják. A nyálkahártya igen redős, redői azonban a gyomor megtelésével arányosan elsimulnak, csupán a gyomorvég környékén található levélalakú redők (plicae villosae) tesznek kivételt, a mennyiben állandók. Az adenoid szövet több helyen a nyálkahártya reticularis szerkezetű részeibe beágyazva, apró csomók (noduli lymphatici gastrici) alakjában található. A nyálkahártya mindenütt saját izomréteggel (muscularis mucosae) bir. Gyomormirigyek. A gyomormirigyek egyszerű vagy végükön elágazó csöves mirigyek, melyeken szájat, nyakat, testet és feneket különböztetünk meg. Egyenként vagy csoportosan szájad- zanak a (JyOmor gÖdr öcs k ék-be (foveolae gastricae), felosztjuk őket előfordulási helyük szerint tulajdon gyomor (fundus) mirigyek-re (glandulae gastricae propriae) és gyomorvégi mirigyek-re (glandulae pyloricae), mely utóbbiak korlátolt számban fordulnak elő a gyomorvég környékén. A gyomormirigyeken kétféle sejtfajtát különböztetünk meg u. m. fő- és fedősejtek-et. A vékonybél. Vékonybél. | a vékonybél (intestinum tenue) 55— 6’5 m. hosz- szú, tehát az emésztőcsatorna leghosszabb része: kél nagyobb részből áll, u. m. I. a gyomorvégi bél-bői (duodenum) és
