Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Negyedik rész. Zsigertan - Különös rész - Emésztő-készülék - Az emésztő-készülék fej és nyaki része - Szájüreg

Emésztő készülék. 227 az összefüggés lazább. Kötőszöveti rétegből és azt befödő vastag rétegzetes laphámrétegből áll. A nyelvcsúcs körüli rész bársony- szerű, a nagy számban jelenlévő szemölcsöktől, a hátulsó rész, valamint az egész alsó felszín simább. A nyelv gyökerén nagy mennyiségben találunk gömbölyded kiemelkedéseket, melyek­nek csúcsán a felhám kissé besüppedt és rajta kis nyílás lát­ható. Ezen ú. n. tüszős mirigyek (folliculi linguales) adenoid kötőszövetből állnak, a középvonal felé mindinkább tömörülnek; összességüket nyelvmandolá-nak (tonsilla lingualis) nevezzük. Jól megkülönböztetendők ezen tüszős mirigyektől a lencsealakú szemölcsök (papillae len­ticulares), melyek egyes csoportokban a nyelvgyökér oldalain találhatók, szintén adenoid kötőszövetből állanak, de hiány­zik tetejükön a besüppedés és belsejükben a kis üreg. A nyelv­gyökér és gégefödő között a határt három nyálkahártya redő (plicae glossoepiglotticae laterales et mediana) jelzi, me­lyek mindkét oldalt egy kis árkot (vallecula epiglottica) fog­nak közre. A nyelv alsó felszínén a nyelviektől kétoldalt felnőtt ember­ben csenevészes ránczalakú kiemelkedések vannak, helyükben újszülöttben, valamint gyermekekben jól kiemelkedő redők (pli­cae fimbriatae) látszanak, melyek előfelé összetérnek. A nyelvhátnak közepén a nyálkahártya behúzódott (sulcus medianus linguae). Ott hol a nyelvhát a nyelvgyökkel határos, mindkét nyelvfélen ferde irányú barázdák (sulci terminales) mutatkoznak; ezek hátrafelé összetérnek. Találkozási helyükön van a nyelv vak lyuk-a [foramen caecum linguae (Mor­gagno)], mely gyakran rövid, nyálkahártyával bélelt csatorna (ductus lingualis) alakjában folytatódik a nyelv mélyébe. A nyelv hátát borító szemölcsöket (papillae Un- | Szemölcsök. guales), melyek az ízérzék székhelyei, alakjuk szerint négy cso­portba oszthatók, ú. m.: 1. A fonálalakú szemölcsök (papillae filiformes) kétfélék: egyszerűek és összetettek. Legnagyobb számban, sűrűségben és kiterjedésben fordulnak elő és a nyelvnek sajátos bársonyszerű tapintatot kölcsönöznek. 2. A fonálalakú szemölcsök között szétszórtan találjuk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom