Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - Különös rész - A végtagok csontjai - A felső végtag csontjai
u Különös rész. mélyedl, felül sima ; medialis része előre domború, oldalsó része előfelé homorú. A szegycsonti végdarabnak (extremitas sternatis) az első bordaporczogó (elé fordított alsó felszínén hosszúkás érdessége (tuberositas costalis) van. mely szabálytalan háromoldalú: az zlapja (factes articularis sternalis) nyeregalakú. A vállcsúcsi végdarab (extremitas acromialis) felülről alá- felé lapos, alsó felszínén érdesség (tubei'ositás coracoidea) van : a lapoczka hollóorrnyúlványával való ízülésre kis ízülő felszín (facies articularis acromialis) szolgál. b) A felkar csontja. A karcsont. Karcsont. | A karcsont (humerus) hosszú, csöves csont, mely a testen a második ágyékcsigolya színvonaláig függ le. Fődarabból és két végből áll. A felső végdarabon van a gömbnek egy harmadánál többet kitevő ízfej (caput humeri), alatta egy befüződött darab következik, az anatómiai nyak (collum anatomicum), közvetlen ez alatt a külső oldalon két gumó található. Elül és lejjebb van a kisebbik gumó (tubercidum minus), oldalfelé és magasabban a nagyobbik gumó (tuberctdum majus), mindegyiktől egy-egy taraj halad a fődarab felé: a kisebbik gumó taraja (crista tuberculi minoris) és a nagyobbik gumó taraja (crista tuberculi majoris), e kettő között látható a gumók közül kiinduló gumóközti árok (sulcus intertuber- cidaris). A fődarabnak (corpus humeri) a gumók alatt következő része a sebészi nyak (collum chirurgicum), a karcsont törések kedvencz helye. A fődarabnak három felszíne van u. m.: 1. az >ll0 olflalsó, ezen egy izom-érdesség (tuberositas deltoidea) 's alatta két sekély barázda látszik, 2. medialis felszínén szintén egv érdesség tapintható, ez alatt van a tápláló lyuk: és 3. egy hátulsó felszín. Van három éle : belső, oldalsó, elülső (margo medialis, — lateralis, — anterior).
