Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - Általános rész
Csonttan. 11 sima, kékes porczogóval bevontak, különböző alakúak (izületi fej, izvápa). 2. Érdes, izmok tapadásától, mely érdességeket alakjuk és nagyságuk szerint különböző módon neveznek el (tuber, tuberculum, tuberositas, trochanter, capitulum, caput, condylus, linea, labium, crista, spina). 3. Bemélyedések, árkocskák, árkok, lyukak és csatornák vannak rajta inak befekvésére, vérerek és idegek lefutására (sulcus, fossa, incisura, foramen, canaliculus, canalis, ductus). 4. Tápláló nyílások, melyeken át a tápláló erek jutnak a csont belsejébe (foramina nutricia, canalis nutricius). A csonthártya (periosteum) fénylő, fehér, szilárd, | Csonthártya. áttetsző, rostos hártya, mely valamennyi csont felületét bevonja, kivéve azon helyeket, a hol inak, szalagok, bőnyék közvetlenül tapadnak a csontokhoz, valamint ott, hol porczogó fedi őket. Szerkezetét illetőleg két rétege van : külső kötőszöveti és belső rugalmas, e kettő között számos ideg és ér fut le, melyek legnagyobb részt nem a csonthártyához tartoznak, hanem a csontokhoz. A csonthártya fontos feladata a csont táplálása és a külső csontréteg képezóse ; ha a csonthártya nagyobb területen folytonossághiányt szenved, a csont elhal. A felnőtt ember csontvázán a csontoknak mintegy | Porczogó. kiegészítő részéül az izületi végeken, a bordák elülső vége és a szegycsont között, valamint a csigolyák között találjuk a porczo- gót. A porczogó nagy mértékben emeli a test rugalmasságát. Alapállománya szerint megkülönböztetünk üvegszerű-, rostos- és rugaltnas-porczogót. Ezeket is, mint a csontokat, egy vékony hártya (perichondrium) borítja. A porczogó maga idegek és erek Inján van, az őt tápláló perichondrium azonban erekben gazdag. A csontvelő (medulla ossium) megtölti a csontok | Csontvelő. velőüregeit és kötőszövet által reczézetszerűen megszakított zsírtömegből. továbbá vízből, sókból, rostanyagból és fehérjéből áll; színe a sok zsírtól sárga. A sárga csontvelő (medulla ossium flava) a hosszú csontokban fordúl elő. Ellentétben ezzel a vörös csontvelő (medulla ossium rubra), mely kevés zsírsejtet tartalmaz, a szivacsos csontokban, csigolyák testében, bordákban, liatal és lábadozó egyének csontjaiban található; a vörös vérsejtek képzőhelye.
