Bock, C. E. dr.: Bonctani zsebkönyv (Pest, 1862)
Zsigertan - A. Érzékszervek
438 által képzett gyűrű, mely az edényhártya mellső szélétől eredve befelé a szemtengely felé tart. A su- gárnyujtványok — processus ciliares — nem egyebek, mint hosszas, az edényhártya mellső szélének bélfalán fekvő lécecskék, melyek szabad, tompa, a lencse szélét túlhaladó szélekkel végződnek, hátul mint csekély magasságú sugár redők — plicae ciliares — kezdődvén és mellfelé mindinkább magasodván befelé összehajlanak. E nyujtványok kivá- lólag edények által képeztetnek. (Külfölszinük csak górcsőileg látható sokszögű föstönyesejtek által ta- kartatik , melyek fölött sokszögű, magot rejtő sejtek egyszerű rétege fekszik és ezt a Zinniusféle övcse- és az üvegtesttől jövő szövetnélküli hártya födi, mely, mig az üveghártya- és a receg közt fekszik, Pacimtól : határoló hártyának — membr. limitans — neveztetett.) A sugárszálag — ligamentum ciliare - szürke gyűrükép mutatkozik az edényhártya mellső szélének külfölszinén , sima izomrostokból áll, s igy izom: Brücke-féle edényhártya feszítő izom — m. tensor choroideae Brücke. — Ered: az edényhártyától a sugárnyujtványok gyökei táján és egymás mellett fekvő rostjai hátulról mellfelé futván a Schlemmféle csatorna hátsó falához tapadnak ott, hol a szaruhártya a tülkhártyával egyesül. Az edényhártya literei: a hátsó rövid sugár- üterek , melyek az edényhártyábai betértük után folytonosan villaszerűén elágazván hátulról mellfelé a sugárnyujtványok felé futnak és Brücke szerint: külsők-, belsők- és mellsőkre oszlanak. A külső ágak a nélkül, hogy hajszáledényekre oszolnának az örvényes visszerekbe mennek át és igy álcsodarccét — rete mirabile spurium — képeznek. A belső ágak sűrű hajszáledényrecét alkotnak , mely a szem fenekét egész a receg fogazott tájáig kibéleli. A mellső ágak a most leirt haj- száledényrecétől kezdve sürüu, egymás mellett, az edényhártya feszítőjéhez ágcsákat küldvén a sugárnyujtványok gyökeibe térnek , hol hajszáledényrecéket , vagyis inkább magukat a sugár-
