Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)

III. Szövetek folytonosságának megszakítása

76 Az ollót úgy tartjuk (30. ábra), hogy hüvelyk- és negye­dik ujjunk az olló gyűrűibe illeszkedik. Közép-ujjunk azon szár oldalán nyugszik, melynek gyűrűjében negyedik ujjunk van. Mutató-ujjunk kinyújtva, vagy szintén a száron közép- ujjunk mellett van, vagy a pajzson (záron) helyezkedik el s az ollót vezérli. Kis-ujjunk támaszkodásra szolgálhat. Az ollók keresztbe vetett kettős emeltyűk, melyeknek éles teherkarjai ikek módjára, főleg nyomás által hatolnak a testbe; de minthogy minden csapásnál előre is tolatnak, húzva is metszenek. Tehát hatásuk hasonló a kések hatásá­hoz. Minél erősebb ellenállású testrészt kell az ollóval átmet­szenünk, annálinkább igyekezzünk az olló zárórészével az átmetszendő testet megtámadni. Egyrészt azért, mert minél rövidebbek a teherkarok, annál nagyobb lesz az összefüg­30. ábra. gést legyőző nyomás, másrészt azért, mert számot kell vet­nünk avval a körülménynyel is, hogy az ollólapok záródáskor az átvágandó testrészt előretolják. Az olló működését hüvelykujjunk ellentevő és hajtó-, továbbá többi ujjaink hajlító izmainak ereje eszközli. A met­szés szabatossága végett szükséges, hogy az ollószárakat gyorsasággal közelítsük egymáshoz, vagyis a részeket mintegy csapással messük át. Lágy részek folytonosságának megszakítására szolgáló segédeszközök. 1. Legtöbb műtétnél puhatolás végett kutatókra van szükségünk. Erre a czélra az úgynevezett kémlö vagy gom­bos kutatót választjuk, mely külömböző anyagból, aczélból, ezüstből, halcsontból készül s hajlítható. Egyik vége mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom