Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
XI. Műtétek a légzőszerveken
605 hogy egy porczgyűrű fölött beszúrunk, a porcz belső felületét megkerülve ismét kiszúrunk. A kettős fonálszárat hátrafelé vezetve, az ellenoldalival a tarkón összekötjük s a légcső nyitvatartásáról így gondoskodunk. Pótolhatjuk a légzési csövet vastagabb fajta ruganyos húgycsappal is, melyből a légzési cső hosszának megfelelő darabot vágunk le, kifelé jutó végén fonalat fűzünk keresztül s azzal becsúszás ellen biztosítjuk. 2. Légcsőmetszés. a) Felső légcsőmetszés (Tracheotomia superior). Ezen műtéti eljárásnál a légcsőt a pajzsmirigyszoros felett nyitjuk meg s az 1., 2., 3., 4-ik légcsőgyűrűt hasítjuk fel (270. ábra T. s). A bőrmetszést a gyűrűporcz felső széle felett kezdjük s mintegy 3—5 cm.-re visszük a nyak középvonalában lefelé. A felületes pólya felhasítása után a nagyobb viszereket (vena colli med.) kellő figyelemre méltatva, a két szegyszakizom (m. sterno-hyoid.) közé hatolunk. A pajzsmirigy szoros (isthmus gi. thyreoideaeJ megsértését lehetőleg kerülnünk kell, azért legjobb azt tompa eszközökkel a légcsőről lefejteni s félrehúzatni. Bőse érdeme, hogy a pajzsmirigyet a légcsőről teljesen vértelen úton választhatjuk le. Eljárása következő: A leirt módon a két szegyszakizom közé hatolunk ; ezeket széthúzatván, a nyaki pólya középső lemeze fekszik előttünk, mely két lemezre oszolva, a pajzsmirigyet be- tokolja. Ha a gyűrűporcz felsőszélén vezetett mintegy 1/a cm.-nyi haránt metszéssel átvágjuk a középső nyaki pólya hátsó lemezét (fascia laryngo-thyreoidea), akkor tompa eszközökkel (pl. szikenyéllel, csontemelővel) könnyen letolhatjuk a légcsőről a pajzsmirigyszorost tokostól együtt. További eljárásunk a gégelégcsőmetszéshez hasonló. % h) Alsó légcsőmetszés (Tracheotomia inferior). Mig az előbbi légcsőmetszésnél a légcsőt a pajzsmirigyszoros felett nyitottuk meg, ennél azt a pajzsmirigy-szoros alatt hajtjuk végre és a 4—8-ik légcsőgyűrűt hasítjuk fel
