Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)

X. Műtétek a bőrön

575 A bőrdarabkák egyenkint való kivágása helyett tehe­tünk úgy is, hogy pl szikével vagy borotvával 3—4 □ cm.-nyi bőrrészletet készítünk le, azt sima fölületü, tiszta faléczre tesszük s borsónyi részletekre szeljük. Újabb időben Thiersch-nek. sikerült 10 cm. hosszú s 2 cm. széles bőrlemezeket is átültetni, ha lekaparás vagy lemetszés által a fekély alapját sima, egyenletes fölületűvé alakíthatta át. Az átültetendő bőr anyatalaja gyanánt a felső kar külső oldala a legalkalmasabb, melyről úgy szeljük le a pótló részi, hogy bal kezünkkel a lágyképleteket a kar belső fölü- lete felé húzzuk. Műtét után az átültetés helyét síikkel, stanniol vagy guttapercha-papirossal stb. takarjuk be, mely anyagok nem ragadnak s így kötés-változtatáskor, a bőrszigetkéket alap­jukról le nem emelik. Erre következik a fölszivó kötőanyag, melyet pólyamenetekkel rögzítünk. A műtett testrész teljes nyugalomban tartandó. A kö­tést a 3—4-ik napon újítjuk meg. Igaz ugyan, hogy egyes bőrrészletek elhalnak, azonban a fennebb említett kellékekkel biró sebfelületeken nagyobb részük megtapad. Ezeknek a széleiből indul meg a hámképző­dés ; az egyes szigetecskék egybeolvadnak s végre az egész fölület hámmal lesz borítva. Sajnos azonban, hogy jó remé­nyeinkben sokszor csalatkozunk, mert a gyönge hámmal fedett sarjadzás legkisebb erőművi behatásra újólagos ki- fekélyesedéssel felel. De kellő kímélet s gondozás mellett a heg ellenállóvá válik s így sok esetben a gyógyulás elősegí­tésére a műtéthez bizalommal nyúlhatunk. A fülczimpa átszúrása. (Perforatio auriculae infimae.) Ritkán bizzák ezt a kis műtétet orvosra, pedig a fertőztelenítő elvek mellőzése különböző bántalmaknak, pl. orbáncznak, sőt trismus- nak is oka lehet. Egy nagyobb sebészi tűbe ezüst fonalat kettősen fűzünk. Az egyén fejét rögzíttetjük s a fülczimpát ujjaink között morzsolgatva, érzékenységét alászállítjuk. Most a fülczimpát alsó szélénél fogva erősen lefelé húzzuk s az alsó és középső harmad érintkezési helyén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom