Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)

X. Műtétek a bőrön

573

def kocsányos lebeny, mely az anyagveszteség területét meghaladja. Áttétel után d a ö-vel, e az a-val egye- síttetik.

Vagy:

a b c d hiányzó részt kell fedni (259. ábra). A két lebenyt felfejtve lehajtjuk, midőn az e és / a b c vonalra jut s oda lesz varrva.

Ugyanezen szabályok alkalmazhatók átlag véve ellipticus, félholdalakú stb. folytonossághiányok pótlására nézve is. Szabálytalan anyaghiányokat igyekezzünk lehetőleg három- vagy négyszögletüekké alakítani. A képző műtét, szabályok korlátái közé nem szorítható; tág tér nyílik itt a műtő ügyességének és elmésségének kifejtésére.

A képzőműtétnek azon módja, melynél a fedő képlet távolabb fekvő részekről kölcsönöztetik és alapjától teljesen el lesz választva még mielőtt az áttétel helyére oda nőne, a Reverdin-fé\e bőrátültetésnél van alkalmazásban.

Távolabb helyről vett lebeny a kocsánynak ideiglenes le nem választásával, úgyszólván csak az orrképzés bizonyos eseteiben van gyakorlatban. Ekkor a bőrlemez alapját összefüggésben hagyjuk az anyatalajjal addig, mig a lebeny többi része új helyével szervi összeköttetésbe nem lépett.

Reverdin-féle bőrátültetés.

Reverdin genfi orvos mutatta ki (1869-ben), hogy kisebb — mintegy borsó nagyságú — bőrrészletek egyik testtájról a másikra átültetve, kedvező viszonyok között az anyatalajjal egyesülnek.

A műtétnek az a czélja, hogy a kültakarónak nagy kiterjedésű fekélyeinél a bebörödzést gyorsítsuk. Értelmezésül szolgáljon, hogy sebfölületeknek hámmal való beborítása, mindig a sebszéleknek hámfölülete részéről történik; hámképződés a sebnek központ felé eső tájékáról csak akkor indul ki, ha a Malpighi-féle réteg egyes szigetkéje, vagy egyes helyeken a bőrmirigyek el nem pusztultak. Hasonló czélból Langenbeck már 1844—46-ban is foganatosított bőrátültetést sebzés folytán támadt anyaghiányoknál, mely kísérletét újabb időben ismét fölelevenítették.