Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
II. Érzéstelenítés
45 pótban nyomva, a hátsó szárakat közelítjük, miáltal a mellsők távolodnak s kívánt fokban a két kar között levő csavarmenetes harántrúddal rögzíthetők. Heister szájtátóján két szögbe hajlott, külső felületükön rovátkos ík, egy haránt aczél-lemezzel ízesül s közéjük hatoló csavar által szárai egymástól szétfeszíthetők. (12. ábra.) Azon okból, hogy chloroform szükségtelenül ne pazaroltassék el s hogy a beszívott mennyiséget biztosan meg lehessen határozni, némelyek a Juncker-íé\e (13. ábra) készüléket használják. Ennek lényege abban áll, hogy fokokra osztott üvegedénybe — kb. egy harmadáig — chloroformot öntünk s a fúvókészülék kézi ballonjának összenyomása által, a beteg orra és szája elé tartott szívódarabon át chloroformgözt leheltetünk be. A szívódarab kavicsukból vagy fémből van készítve s a gummicsö összeköttetésére szolgáló részen elzárható nyilasok vannak, levegő bejuttatására. A szívókészülék azonkívül kilégző szeleppel ellátott csövecskével is bír. A készülék használata a bóditó mindkét kezét igénybe veszi, az üveg pedig kampó által gomblyukán függ. Használata fáradságos s körülményes ; vannak, kik azt állítják, hogy alkalmazásánál a chlorofor- mozás kevésbé veszélyes lenne. Miután az előkészületeket megtettük, a beteget, kissé fölemelt fővel hanyatt fektetjük. Főkellék chloroform bele- heltetésnél, hogy kellő mennyiségű levegővel keverve szí- vassék be. Bert P. állatokon tett kísérletek útján arra a meggyőződésre jutott, hogy teljes érzéstelenítés elérése végett 100 liter levegőre legalább 8 gm. chloroformnak kell jutnia. Ha ugyanazon mennyiségű levegővel 20 gm. chloroformnál többet leheltetnénk be, érzéstelenítésünk végzetessé válnék. A térközt (12 gm.) az érzéstelenítő és a halálos adag között, alkalmazási szélességnek („zóna maniable“) nevezte. Tiszta chloroformgöz csakhamar megölné a beteget. E tekintetben 12. ábra. 13. ábra.
