Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
VII. Csonkolás, csontkimetszés
428 csípője (209. ábra). Segédeszközök: Paequelin-égető (46. ábra), ütőércsiptetők, magfogó (59. ábra), különösen pedig a csontfogók (60. és 61. ábra). Némely rescctiónál a csontvégek összevarrása végett csontfúróra is (58. ábra) szükségünk van. Legtöbbször Esmarch vérelszorító készülékével hajtjuk végre a csonkolást, nyugalmi készülékekre (sínekre) pedig majdnem minden izületi csonkolásnál okvetlen szükségünk van. Készletben kell azonkívül tartanunk eszközöket a varrásra és vérzés-csillapításra. Némely helyeken történő csonkolásnál különös eszközöket igénylünk. I. Csonkolás a csont folytonosságában. (Resectio ossium extra articulos s. It. in continuitate ossium.) Teljes és részletes csontcsonkolás. (Resectio totalis [exstirpatio] et partialis ossium.) Hosszú csöves csontoknak, mint a felkarcsontnak, orsócsontnak stb. teljes kiirtása a ritkább műtétekhez tartozik; mindazonáltal ilynemű csontoknak teljes kiirtása is hajtatott már végre szerencsével. Többször képezi műtét tárgyát egyes rövid csontoknak, mint pl. a kézközépcsontoknak, teljes eltávolítása. Még gyakrabban irtjuk ki — s pedig a betegre nézve is nagyobb előnynyel — a rövid szivacsos csontokat, vagy pedig az arczcsontokat. A részletes csontcsonkolás, ha a csontnak jelentékenyebb darabja áldozatul nem esik, a fertőzésellenes eljárás segít-^ ségével, ma már a legszebb eredménynyel hajtható végre. Egész csontoknak kiirtása nemcsak azért van oly ritkán javalva, mert gyéren fordul elő oly csontbántalom, mely az egész csontnak eltávolítását tenné szükségessé, hanem azon okból is, mert különösen végtagokon számot kell vetnünk azon kérdéssel, vájjon nem-e jobb szolgálatot teszünk a betegnek, ha végtagját működési tekintetekből a teljes csonkolás helyett egészen eltávolítjuk? Részletes csonkolásoknál ezen ellenvetés nem támasztható.
