Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)

Tárgymutató - I. A sebészi műtéttan fogalma

31 czombtámasztékokkal is bírnak. Igen czélszerű a Mundy-íé\e műtőasztal, mely hordágy gyanánt is használható s mindkét czélnak egyaránt jól megfelel. 24 kilogramm súlyánál s össze- csaphatóságánál fogva igen könnyen hordozható; tartóssága pedig nemcsak a magángyakorlatban, hanem különösen tábori kórházakban értékes tárgygyá emeli. A fertőztelenítő eljárás gyakorlata óta, a fekvésre szolgáló deszka helyett átlyukasz­tott gummi vagy üveglemezt is használnak s az egész asztalt vasból is készíttetik. Fő az, hogy a beteg szilárd, kellő ke­ménységű alapon feküdjék; a tisztaságra való tekintetből a fekvőhelyet vizáthatlan pl. kaucsuk-lepedővel, vagy annak hiányában vászon-ruhával le kell borítanunk; a szabatos működés végett pedig gondoskodjunk arról, hogy a beteghez minden oldalról szabadon hozzáférhessünk. A betegnek elhelyezése az operátió czélja szerint külön­böző. Majd hanyatt, majd oldalt, majd pedig hasra fektetjük a beteget. Bizonyos műtéteknél e positiók műszabályosan meg vannak határozva, pl. a kőmetszésnél a hanyatt fekvő beteg alsó végtagjait térdben behajlítva, a czombokat távoztatott helyzetben a hasfal felé emeljük. Az orrürben, száj-garat - ürben végzendő műtéteknél jó sikerrel alkalmazható a hanyat- fekvés lecsüng esztett fővel. Ezen Rose által ajánlott eljárás abban áll, hogy a beteget az asztal fejszéiére húzzuk any- nyira, hogy mig vállai annak felső végén fekszenek, lecsüngő fejteteje a padlózat felé van irányozva. Ily módon a gőg

Next

/
Oldalképek
Tartalom