Schmid Hugó: Sebészi műtéttan orvostanhallgatók és gyakorló-orvosok számára (Budapest, 1889)
Tárgymutató - I. A sebészi műtéttan fogalma
23 fognak. Ä beteget úgy helyezzük el, hogy az ablakon beható világosság felé legyen állítva kóros oldalával. Minél inkább felülről esnek a sugarak a műtét terére, annál jobban látunk. Ha sötét van, világítókról kell gondoskodnunk. Legegyszerűbb, ha viasztekercsnek (1. ábra) háromszorosan egymáskörül csavart szálait égetjük, kezünket kéregpapirkorong- gal védve. Szükség esetén jó szolgálatot tehetnek kocsilámpák is. Kézi petróleum-lámpákat nem tanácsos használni, az anyag tűzveszélyes volta miatt. Ne felejtsük ezt el, különösen akkor, ha azt nem szakértő, ideges egyén tartaná. Reflectorok a napsugarakat előnyösen összpontosíthatják. Műtőtermekben legjobb világosságot egy, de nagy lángú gáz- vagy petroleum függőlámpa ad. Erős fény előállítására ajánlható a Collin- féle lámpa is (2. ábra) egyszerűsége és könnyű hordozhatósága miatt. Fénye oly nagy, hogy 20 cm.-nél mélyebb űrt is eléggé megvilágosít. All: a reservoirból, melybe petróleummal átitatott szivacs van téve; a lámpabél innen nyúlik fel a világító készülékbe, melynek hátsó részét egy homorú tükör, mellső részét pedig — a tisztogatás, meggyújtás miatt lecsavarható — kettős domború lencse képezi. A világító-készülék tetején kürtő van alkalmazva, a melyen át befúva, a lámpát «
